Január elején térdig érő vízben támadott meg egy tizenegy éves fiút egy szirti cápa Ausztrália keleti részén, majd egy dárdával halászó férfit sebesített meg egy másik tengeri ragadozó. Ausztrália partjainál beköszöntött a cápaszezon.
 |
| Perth, 2013. július 18. Új típusú, a cápatámadás veszélyét csökkentő szörfruhát mutatnak be az ausztráliai Perthben 2013. július 18-án. Az újdonságot az adja, hogy a mintázat miatt a ruha viselője kevésbé hasonlít a fókára, a cápák kedvenc csemegéjére. (MTI/EPA/Tim Clarke) |
A Nemzetközi Cápatámadási Dosszié elnevezésű projekt 1580-tól napjainkig katalogizálja a cápatámadásokat. 2014-ig lezárt összegzése szerint a legtöbb, nem provokált támadás a nagy fehér cápához köthető.
Ausztrália partjainál ismét beköszöntött a cápaszezon, ilyenkor több strandon és partszakaszon megtiltják a fürdőzést.
Tavaly 22 cápatámadást jelentettek a kontinensen, ebből több halálos kimenetelű volt.
Gyakran kell lezárni a strandokat
Az ausztrálok szívesen szörföznek vagy úsznak, és miközben örömmel figyelik a delfinek elővillanó uszonyait, rémisztő a gondolat, hogy valamelyik akár cápauszony is lehet.
A hatóságok kénytelenek minden évben hosszabb rövidebb időszakokra több strandot is lezárni a cápaveszély miatt.
Van, ahol megerősített figyelő szolgálat működik, de több partszakaszon víz alatti kerítésekkel és hálókkal igyekeznek biztosítani a fürdőzők testi épségét.
Felháborodást váltott ki az ausztrál kormány cápamentesítési programja
A korábbi adatok szerint a hetvenes évek óta Ausztráliában körülbelül kétszázan vesztették életüket cápatámadásban.
Tavaly előtt a kormány három éves cápamentesítési programot hirdetett.
Az akció óriási felháborodást váltott ki és tiltakozási hullámot indított el, a strandokon több demonstrációt tartottak a cápák védelmében.
Készült egy közvélemény-kutatás is, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezettek 77 százaléka nem tart a cápák jelenlététől, 87 százalékuk pedig azt válaszolta, nem szabadna megölni a halakat.
A legtöbb cápa nem jelent veszélyt az emberre
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint háromszáz különböző cápafaj él, és ezek közül alig tíz jelent veszélyt az emberre.
Az ausztrál partok mentén az elmúlt időszakban valóban több cápatámadás történt, az elmúlt ötven év átlagát nézve azonban 50-60 cápatámadás történik világszerte, s ezek nagyobb része az ember által provokált.
A legtöbb cápafajjal esélyünk sincs találkozni
Dr. Elter Tamás tudományos újságíró, tengerkutató évek óta foglalkozik a cápafélék viselkedésbiológiájával, illetve a nem provokált cápatámadások problémakörével.
Évekig dolgozott hivatásos búvároktatóként, eközben több expedíció keretében megjárta mindhárom óceánt és földünk számos tengerét.
A kutató hangsúlyozta: a cápafajok 75 százaléka egy méternél kisebb és semmiféle veszélyt nem jelent az emberre, sőt ezek között rengeteg olyan faj van, amellyel esélyünk sincs találkozni, mert a partoktól távoli, mély vizekben élnek.
Sokkal több a víziló-, krokodil- vagy aligátortámadás
Az állat által ember ellen elkövetett agressziók sorában a cápatámadások az utolsó helyen állnak, sokkal több víziló-, krokodil- vagy aligátortámadás történik, kutyatámadás miatt pedig évente húszezren vesztik életüket.
Dr. Elter Tamás szerint a cápákkal szembeni atavisztikus félelem alapvetően pszichés okokra vezethető vissza, arra, hogy a számunkra idegen közegben, a tengerben sokkal kiszolgáltatottabbnak érezzük magunkat, mint a szárazföldön.
Őrizzék meg a nyugalmukat!
A tengerkutató a búvároknak és fürdőzőknek azt javasolta, ha a tengerben veszélyes vagy agresszív fajjal találkoznak, az első és a legfontosabb, hogy őrizzék meg a nyugalmukat.
A pánik – bár természetes, de a létező legrosszabb reakció.
A nagytestű cápafajok rendkívül összetett érzékelő szervekkel rendelkeznek, az egyik ilyen, az orrukon elhelyezkedő különleges szervvel az élő test által keltett bioelektromos mező feszültségét érzékelik.
A pánik során felgyorsul a szívverés, megnő a pulzusszám, s ez megváltoztatja a biomágneses tér feszültségét, amelyet a cápa képes érzékelni, s a préda-áldozat viselkedésre emlékezteti.
Tanulékonyak és intelligensek
A világ legnagyobb akváriumai és állatkertjei a fajmentő programokon túl azon is dolgoznak, hogy megértessék a közönséggel, a cápák tanulékonyak és intelligensek, nem pedig egyszerű „zabálógépek”, ahogyan azt a filmek általában bemutatják.
Horváth Sándor állatgondozó több mint 15 éve dolgozik cápákkal és más tengeri élőlényekkel a Tropicariumban.
Hetente legalább egyszer lemerül közéjük, s ahogy mesélte, leírhatatlan élmény, ha az ember cápákkal úszhat együtt.
A cápák érzékenyek, kíváncsiak, ha új tárgy kerül a Tropicarium medencéjébe.
A gondozók kisebb zsákmányállatokat is tesznek a vízbe, ilyenkor a cápák vadásznak és iszonyú gyorsak, etetésnél azonban nagyon finoman veszik el az ember kezéből a halat – pontosan tudják a különbséget, tette hozzá Horváth Sándor.
Négy méterre a cápától
Mányoki Attila hosszútávúszó az utóbbi években igen közel került a cápákhoz, amikor Kaliforniában és Japánban versenyzett, különösen nagy szüksége volt a cápariasztóra, amely nélkül sosem ugrik vízbe.
A riasztó elektromos impulzus alapján működik, s a kibocsátott hullámokat az állat érzékeli.
Mányoki Attilának volt már olyan élménye, hogy egy cápa négy méterre megközelítette.
Forrás: Kossuth Rádió, Közelről
0 Megjegyzések