A migrációs válság lét vagy nemlét kérdése Európa és nemzetei számára - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke csütörtökön az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány által szervezett első budapesti biztonságpolitikai konferencián.
A fideszes politikus hangsúlyozta: az eddig másodlagosként és marginálisként kezelt nemzetközi fejlesztési politikának az első helyre kell lépnie a közös európai diplomáciában, különösen Afrikában, de a Közel-Keleten is.
Hozzátette, felelős, racionális, humánus európai megoldást kell találni, ám jelenleg "süketek párbeszéde" zajlik, és talán "atyai pofonra" van szükség ahhoz, hogy a kontinens összeszedje magát.
Németh Zsolt meglátása szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy a "süketek párbeszédének" a hangvétele és nyelvezete az európai integráció történetében példátlan mélységbe jutott.
Közölte: a migráció korábban is napirenden volt Európában, ám mostanra világossá vált, hogy nemcsak egy-egy tagállamot érint, hanem az egész földrészt. A mostani válság azért különbözik a többitől, mert vallási szélsőségességgel és terrorizmussal is szembe kell nézni, ezért a jelenség a korábbinál összetettebb - mondta.
Úgy vélte, a migránsok elképzelése az, hogy megőrzik kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat, hagyományaikat, életmódjukat. Németh Zsolt ugyanakkor feltette a kérdést, mi lesz az európai nyelvekkel, kultúrával, hagyományokkal.
"Nagyon időszerű, hogy Európa újragondolja saját biztonságát" - közölte a külügyi bizottság fideszes elnöke.
Németh Zsolt elmondta, bízik abban, hogy tiszteletben tartják majd az Ankarával kötött megállapodást, ám úgy fogalmazott, nem zárja ki, hogy Törökország nem fogja megvédeni Európát.
Minden politikai entitás létezésének nagyon fontos előfeltétele, hogy képes legyen megvédeni a határait - húzta alá a politikus az Egyesült Államokat említve példaként.
Hozzászólt a témához Michael Spindelegger korábbi osztrák külügyminiszter, a Nemzetközi Migrációspolitika-fejlesztési Központ igazgatója is, aki szerint meg kell találni az egyensúlyt az állam és az egyének biztonsága között.
Ellenőrzés alá kell vonni szerinte a menekültáradatot. Felül kell vizsgálni a jogszabályokat, mert a genfi egyezmény az 1950-es években jött létre, a dublini rendelet pedig működésképtelen. Emellett úgy vélte: azért ilyen mértékű az illegális migráció, mert törvényes csatornák nem léteznek, a migránsok pedig teljesen kilátástalannak látják a saját helyzetüket.
Ezért Michael Spindelegger szerint meg kell teremteni a jogszerű bejutás feltételeit, az érkezőket pedig integrálni kell, meg kell nyitni előttük az oktatási lehetőségeket és a munkaerőpiacot, mert ezek nélkül párhuzamos társadalom kezd el kiépülni a befogadó országokban.
Végezetül Michael Spindelegger közölte, hogy új alapokra kell helyezni a migrációs stratégiákat, majd hozzátette: idén várhatóan nem csökken majd a migrációs nyomás, mert tudomásuk szerint Iránból egymilliónál is több afgán készül útra kelni.
Álvaro Renedo Zalba, a spanyol miniszterelnök uniós ügyekért felelős tanácsadója arról számolt be, hogyan pár év alatt 36 ezerről gyakorlatilag nullára csökkentették a Kanári-szigetekre érkező illegális migránsok számát. Kiemelte, hogy ehhez párbeszédet kellett folytatniuk a származási országokkal, és minden rendelkezésre álló eszközt bevetettek.
Egyrészt megállapodást kötöttek a kiinduló államokkal a legális migrációs csatornákról, emberi és logisztikai segítséget is biztosítottak a fejlesztési források hasznosításához, valamint a helyi rendfenntartó és határőrizeti erők fejlesztéséhez is hozzájárultak. Spanyolország ezen kívül közös járőrözésbe is kezdett a helyi határőrökkel Szenegál partjainál.
A leghatékonyabb viszont Álvaro Renedo Zalba elmondása szerint az volt, hogy ezzel párhuzamosan az illegálisan érkezőket szisztematikusan hazaküldték, aminek a híre futótűzként terjedt, és elejét vette az illegális migrációnak.
MTI
