Amikor az ember beteg lesz, a patkány vagy a galamb talán nem a legjobb választás ahhoz, hogy meggyógyítsa. A betegségek megelőzésében viszont sokat segíthetnek. Ezek az állatok ugyanis olyan érzékenyek, hogy még a látható jelek előtt észreveszik a kialakuló betegséget a tudósok szerint.
Foto: Europress - Mohd Rasfan/AFP
A galambokat a legtöbb városi ember csak piszkos, fertőző és utálatos állatnak tartja. Pedig a legújabb kutatások szerint ezeknek a madaraknak van egy olyan tulajdonságuk, ami sokat segíthet az egész emberiségnek.  

A galamb agya nem nagyobb, mint az ember mutatóujjának utolsó ujjperce. Mégis, ebben a parányi agyban megdöbbentő képesség rejtőzik. A galamboknak olyan képi memóriájuk van, amivel könnyen be lehet tanítani őket arra, hogy észrevegyék a mellrák jeleit a röntgenképeken.

A galambok képesek megkülönböztetni egymástól az emberek arcán megjelenő érzelmeket, az ábécé betűit, de még Monet és Picasso képeit is. Lenyűgöző a vizuális képességük. Több, mint 1 800 képre tudnak visszaemlékezni - mondta Edward Wasserman, az Iowai Egyetem professzora. A galambokat két hétig tanították be és utána 85 százalékos pontossággal tudták megjelölni a rákos elváltozásokat az olyan képeken, amiket előtte még sohasem láttak.

De nem csak a galambok képesek jelezni a rákos megbetegedést. Az Arkansasi Orvosi Egyetemen egy németjuhász kutyát képeztek ki arra, hogy meg tudja különböztetni az egészséges embereket azoktól, akiknek pajzsmirigy rákjuk van, mégpedig a vizeletük szaga alapján.

Ezután élesben is bevetették a Frankie nevű kutyát, és 34 esetből 30-szor meg tudta állapítani, hogy rákos-e a vizeletminta gazdája.

Hörcsögpatkány

A szaglása miatt kezdték el alkalmazni a patkányokat is az orvosi diagnosztikában. Pedig őket inkább úgy ismeri az emberiség, mint akik terjesztik a betegséget és nem gyógyítják. A rágcsálók orrában ezer különböző szaglószervi érzékelő idegvégződés van. Míg az emberi orrban csak 100-200.
Foto: Europress - Adrien Barbier/AFP
A gambiai óriáspatkány, vagy más néven gambiai hörcsögpatkány olyan jól idomítható és olyan kiváló a szaglása, hogy Mozambikban két egészen különböző dologra is kiképzik őket. A mezőkön aknákat kerestetnek velük, mert messziről megérzik a TNT szagát. Az orvosok pedig a tuberkulózis, vagy gümőkór kiszűrésére használják a hatalmas patkányokat.  

Az állatok ki tudják szagolni az emberi nyálkamintából a TBC baktériumot. Arra tanítják be őket, hogy amikor megérzik a fertőzés szagát, akkor álljanak meg és dörzsöljék össze a lábaikat.

A hagyományos módszerek szerint a mintákat laborban, mikroszkóppal vizsgálják az orvosok. Száz mintát nagyjából két napig tart kielemezni. A patkányok ezzel szemben mindössze 20 perc alatt végeznek a munkával.

Ráadásul a drága orvosi berendezésekhez képest a patkányok olcsó munkaerőnek számítanak. Olyan különleges felszerelés sem kell hozzájuk, aminek a beszerzése gondot okozhatna a fejlődő országokban.

Nem csak a meglévő fertőzést vagy rákot képesek megállapítani az állatok. Az érzékenységük miatt a kutyák az epilepsziás rohamot is előre tudják jelezni a gazdájuknak. Akkor is, ha a gazda még nem is sejti, hogy hamarosan rohama lesz. Sally Burton gyerekkora óta küzdött a betegséggel.

Sohasem hagytak egyedül. Mindig otthon kellett maradnom. Így szinte lehetetlen volt barátokat szerezni vagy megismerkedni valakivel. Gyakran nagyon magányosnak éreztem magam. A kutyám újra élhetővé tette az életem - mondta Sally. Amikor megkapta Start, az epilepsziás roham előrejelzésére kiképzett kutyát, életében először tudott magának teát főzni. Korábban azért nem tehette, mert ha a forró vízzel a kezében kap rohamot, akkor annak nagyon súlyos sérülés lehetett volna a vége.
Forrrás: Wikipédia
Azt még a tudósok sem tudják pontosan, hogyan képes a kutya előre jelezni a rohamot. Valószínűleg a gesztusok apró megváltozására figyelnek fel. de az is lehet, hogy az ember szaga változik meg a roham közeledtével.

A kiképzett kutyák 15-45 perccel a roham előtt jeleznek a gazdájuknak. Miután Star elpusztult, Sally másik kutyát kapott, Robbiet – írja a BBC. Az új kutya száz százalékosan előre jelzi Sallynak, hogy hamarosan rohama lesz. Ezután 10 perce van a nőnek arra, hogy olyan helyre menjen, ahol biztonságban átvészelheti a rohamot.

Nem csak az állatok, hanem a testváladékaik is életet menthetnek. Sokan gondolják úgy, hogy a kérődző tehén pofáján csurgó nyál gusztustalan. Pedig a tehén nyála és a teje olyan antibakteriális anyagokat, fehérjéket tartalmaz, amik megvédenek a seb elfertőződésétől.

A szakemberek mégsem javasolják azt, hogy az állatok nyalogassák a nyílt sebet. Mivel a jó baktériumokon kívül a nyáluk bőven tartalmazhat olyanokat is, amelyek súlyos fertőzéseket okozhatnak. De persze az emberi nyál is tartalmaz antibakteriális összetevőket.