Milyen típusú robotok vannak, hol tart ma robottervezés? Beszélni, járni, felemelni, sőt műteni is tudnak ma a robotok, de a világban mérnökök tízezrei most már azon dolgoznak, hogy tíz éven belül intelligensek is legyenek - derült ki az űrrobotikai workshopon a Millenárison.
Fociznak a Nao robotok. Fotó: Europress / Jens Schlueter - Getty Images
A szakmai napot a tavaly meghalt Berczy Antal magyar származású fizikus, űrkutató emlékére rendezték a NASA vándorkiállításán. Berczy Antal a Mars program részeként dolgozta ki a Sojourner marsjáró robot távirányítási technikáját, nevét az Óbudai Egyetem iRobottechnikai Központja (BARK) is felvette. A Gateway to Space március 14-ig van nyitva a Millenárison, a kiállításról korábban itt írtunk.

A workshopon a BARK és az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársai tartottak előadásokat. A kis előadóterem felét általános iskolás gyerekek töltötték meg, akik az előadások után azonnal körbevették a kiállított robotokat. Volt néhány Nao humanoid robot, egy LEGO "marsjáró robot", egy KUKA YouBot önjáró mobil manipulátor, egy CALap sebészeti asszisztens, de még egy Pilla sugárzásmérő eszközt is meg lehetett közelről nézni. A Pilla volt az első olyan magyar berendezés, amelyik felkerült a Nemzetközi Űrállomásra, de ezt használta Farkas Bertalan és a Challengeren az első amerikai űrhajósnő, Sally Ride is. 

Szociális robotok már vannak, a robot-ember interakció tehát már nem csak egy sci-fi filmben lehetséges. Ilyen a Nao is, ez az 58 centiméteres emberszabású robot magától feláll, ha feldöntik, összeszedi, majd kidobja a szemetet és még a másik robotot is fel tudja ismerni. Haidegger Tamás, a BARK igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy az ilyen, sokszor játéknak tűnő robotoknál praktikus dolgokat is meg kell oldani. Például Japánban már üzembe helyeztek időseket ellátó, segítő robotokat, ezeknek a súlya kétszer annyi, mint egy átlagos felnőtté. De mi történik, ha egy ilyen ápolórobot lemerül? A mérnököknek tehát ki kell találni arra is a megoldást, hogy ebben az esetben ne dőljön a robot rá a nagymamára.

Az orvosi robotika mint kutatási terület az elmúlt évtizedekben indult be, bár a NASA már az 1970-es években is készített ilyen műteni tudó robotokhoz terveket – mondta el a BARK másik munkatársa, Takács Árpád. Az orvosrobotok fejlesztésénél eredetileg az űrhajósokra gondoltak: ha valamilyen orvosi beavatkozásra lenne szükségük az űrben, akkor azt egy orvosi robot a Földről irányítva el tudná végezni. Akkor főképp anyagi okok miatt megakadtak a fejlesztések, de a szakemberek azt is belátták, hogy akár néhány másodperces időbeli csúszás egy műtétnél végezetes lehet. Pláne egy Mars-utazásnál, ott az űrsebészet biztos kudarcot vallana. A Föld és a Mars között az információ eljutási ideje körülbelül háromnegyed óra.  

Nincsen ez az időbeli akadály viszont, ha itt a Földön, "csak" a kontinensek között zajlik a távgyógyítás. Az orvosi robotok lehetnek közvetlen irányításúak, fél-automaták és teleoperációs manipulátorok – derült még ki Takács Árpád előadásából. Az orvosi robotok közös jellemzője, hogy segítik az orvos munkáját, de rossz orvosból a robotok se tudnak jót csinálni. Az orvosi robotok megbízhatóbbak, pontosabbak és olcsóbbak. Utóbbi azért igaz, mert ha egy betegen kisebb sebet ejt a gép, mint az orvos (egyszerűen méretbeli különbségek miatt), azzal a felépülési idő is rövidülhet. A leghíresebb sebészrobot a Da Vinci, ebből egy van az Óbudai Egyetemen is.

A worskhopon volt szó még az űrhajósok sugárvédelméről és a magyar fejlesztésű Pille sugármérő eszközről is, ezekről Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt.