A gyanú szerint egy 95 éves tatai férfi megölte feleségét. Ha valóban bűnös és beszámítható, akkor mindenképpen börtönbe kerül. Helyzete azért más lesz, mint egy évtizedekkel fiatalabb gyilkosnak. A bíróság enyhébben bünteti, a börtönőrök pedig jobban vigyáznak majd rá. Egyre több egyébként a hatvan év feletti rab, Szegeden már képzést is indítottak az elítélteknek, hogy segíthessenek az idősebbek ápolásában.
MTI Fotó: Mihádák Zoltán
Holtan találtak egy idős nőt tatai otthonában, érkezett a bejelentés múlt péntek hajnalban a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába. A halottszemle során kiderült, hogy az asszonyt megfojtották. A KEM Rfk. nyomozói a helyszínen elfogták a cselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható férfit, a 95 éves férjet. A KEM Rfk. emberölés bűntette meglapozott gyanúja miatt indított eljárást a férfi ellen.

Az aggastyán férj, Józsi bácsi a kihallgatásakor nem ismerte be, hogy ő végzett volna a feleségével. A kora miatt szabadlábon védekezhet. A Kékfény stábja senkivel nem tudott beszélni a családból, a szomszédok is szűkszavúak voltak a történtekkel kapcsolatban. A szóbeszéd szerint a házaspár látszólag teljes békességben élt. A néni nyugdíjas tanárnő volt, férje pedig teológiából doktorált.

Hasonlóan megrázó gyilkosság történt tavaly novemberben, Tiszadobon. A menye jelentette be a rendőrségen, hogy holtan találta 81 éves anyósát. Az idős nőt egy baltával bántalmazták, amit a nyomozók megtaláltak a helyszínen. 20 percen belül elfogták az áldozat 80 éves férjét, a házaspár egyik gyermekének otthonában. János bácsi beismerte tettét.

A kor nem ment fel

Az időskor önmagában nem elég indok arra, hogy ne lehessen kiszabni végrehajtandó szabadságvesztést, közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Még akkor se, ha az illető 100 éves is elmúlna, mire szabadul. Póta Péter, aki maga is gyakorló bíró, már jó néhány koros bűnözőt ítélt el évtizedekre.

- Többször megkaptam már a vádlottaktól, hogy halálra ítéltem őket egy kiszabott 20 éves szabadságvesztéssel. Figyelemmel az életkora, aki mondjuk 60 éves, nem valószínű, hogy meg fogja érni a 80. életévét. De az nem lehet irányadó a büntetés kiszabása során, hogy egy elítélt a magas büntetés miatt esetleg a büntetés-végrehajtási intézetben fog elhunyni - magyarázta a szóvivő.

Hónapokat jelenthetnek az évek

A hajlott kort azonban enyhítő körülményként értékelheti a bíróság, hasonlóan ahhoz, ahogy 21 éves korig a fiatal felnőtteknél teszi a törvény. Például ha egy 30 és egy 70 éves ember együtt elkövet egy rablást, és mindketten ugyanakkora részt vállaltak belőle, az öregebb tettes akár hónapokkal kevesebbet fog kapni, mint a társa, pusztán az életkora miatt.

Hogy milyen kortól számít az elkövető hajlott korúnak, erre jogszabályok nincsenek. Az esetünk kapcsán, amikor egy 95 éves bácsi lehet az elkövető, ha a felelősségét a bíróság megállapítja a bűncselekményben, akkor nagy valószínűséggel a hajlott kort enyhítő körülményként értékelni kell - magyarázta Póta Péter.

Egyre idősebbek a rabok

A hazai börtönökben egyre több az idős rab, ezt mutatják a büntetés-végrehajtás legfrissebb statisztikái. Az elmúlt időszakban másfél évvel emelkedett a fogvatartottak átlagéletkora. A jelenlegi 18 ezer elítéltből 551-en 60 évesnél idősebbek, ebből 57-en nők. Az éltes korú foglyok közül egy néni és egy bácsi 80 év feletti. És még az öregek közül is 53-an szexuális erőszak miatt ülnek, 14-en pedig droggal üzleteltek.

Egyelőre nincs szó arról, hogy az idősek hirtelen bűnözni kezdtek volna. A szigorodó büntetőpolitika az egyik oka, hogy egyre többen töltenek hosszú ítéletet, azaz évtizedeket a rácsok mögött, és ott éri el őket az öregség. A másik ok, hogy öregszik a társadalom, és egyre magasabb az átlagéletkor.

Öregkorban jöhetnek a konfliktusok

Szakemberek szerint az agresszív hajlam az idő előrehaladtával csökken. Ha egy idős ember életében először erőszakos bűncselekményt követ el, azt általában hirtelen felindulásból teszi, ittasan vagy öregkori elbutulás miatt. Előfordulhat, hogy súlyos beteg házastársát segíti a halálba. Az is megtörténik, hogy a nyugdíjba vonult házastársak képtelenek alkalmazkodni az új élethelyzethez, az összezártság miatt egyre több a konfliktus, és egyiküknél elszakad a cérna.

A statisztikák szerint 60 évesnél idősebb rabok több mint fele először követett el bűncselekményt. A börtöntűrő képességet a magyar büntetőjog nem ismeri. Gyengeségre hivatkozni nem lehet, hiszen akkor ezzel próbálkozna mindenki.

Nagyobb veszély leselkedik az idősekre

Az elítéltekkel foglalkozó szakemberek szerint az idős rabok veszélyeztetettek a rácsok mögött, főleg, ha sosem voltak még börtönben. Igaz, az idős fogvatartottak már túl vannak a fontosabb életcélokon, ezért jobban tűrik a bezártságot, és a hosszabb ítéletek sem roppantják őket annyira össze, mint a fiatal foglyokat. Ám nehezen találják meg a közös hangot más generációkkal, és könnyen magukba fordulnak.

Fizikailag is kiszolgáltatottabbak, sokuk a munkára is alkalmatlan már egészségi állapota miatt. Nem mindegy, hogy milyen zárkatársak közé helyezik el őket: az idősek odabent vagy tekintélyt vívnak ki maguknak, és a körlet bölcseivé válnak, vagy a többiek tiszteletlenek lesznek velük szemben. Az igazán időseket, a hatvanon túlikat azonban már a legvadabb rabok sem bántják, sőt, a többieknek sem engedik őket szekálni.

- Nem tét az ő bántásuk, az nem vagány dolog, hogy a leggyengébbe rúgok bele. Ilyen szempontból az emberség bennük van, és nem bántják, mert szülői attribútumokat hív elő, és azt tisztelik természetesen. De az, aki még nem ilyen öreg, de idős, az megszenvedi. Ott azért tiszteletről nincs szó - hívta fel a figyelmet Fliegauf Gergely börtönpszichológus.

Készülhetnek a börtönök

A csalásért elítélt idős asszonynak teljesen idegen közeg volt a zárka. Neki az embereket, vagyis a rabtársait volt a legnehezebb elviselni. Annak idején a határozottságával és a korával magyarázta, hogy nem voltak a börtönben komoly konfliktusai.

- Az ember a korát tisztelik inkább. Velem szemben soha senki nem volt szemtelen, engem nem akartak bántani, nem akartak lehúzni. Gyakorlatilag semmi rossz nem történt velem. Nagyon sok fiatal aranyos kisgyerek van, aki akár a gyerekem is lehetne, és úgy hívnak, hogy mami, mert szeretnek - nyilatkozta korábban a nő.

A börtönöknek fel kell készülniük rá, hogy egyre több idős elítélt él majd a rácsok mögött. Szegeden ezért már szociális gondozói ismeretekre képzik a rabokat, ahol megtanulhatják, milyen speciális igényeik vannak az idős embereknek, és segíthetnek nekik tisztálkodni, borotválkozni, vagy akár pelenkát cserélni.

Küzdelem a betegséggel is

A 2 évnél rövidebb büntetések esetén van lehetőség arra, hogy a bíróság határozott időre elhalassza a végrehajtását, például súlyos betegség miatt.

Erre csak akkor van lehetőség, ha a büntetés-végrehajtás nem tudja garantálni, hogy képes szakszerűen ellátni a beteg rabot. Az ellátatlanságba ugyanis senki nem halhat bele a rácsok mögött. A bv azonban felkészült a súlyos állapotú elítéltek ápolására. A súlyos, gyógyíthatatlan kórban szenvedő bűnözőket a Csongrád megyei Nagyfára küldik raboskodni. Az intézet krónikus utókezelő részlege sokaknak a végállomás: innen csak elvétve kerülnek vissza rendes börtönbe.

Évente harmincan-negyvenen halnak meg természetes úton a magyar börtönökben. Ahogy a szabad embereknél, a rácsok mögött is a szív- és érrendszeri betegség a vezető halálok. Az elhunyt rabok negyede-ötöde daganatos betegségekbe hal bele. Nagyfán nincsenek zárkák, a betegek szabadon mozognak, gyilkos a csalóval egy kórteremben fekhet. Persze a fegyőrök egyetlen percre sem hagyják őket magukra, és akadnak itt is balhék. Ám az igazi küzdelem itt nem egymással zajlik, hanem a rabsággal és a betegséggel.

A betegség a börtönökben is sajnálatot vált ki. A túlságosan elesett rabokat nemhogy kihasználnák a ranglétra tetején álló fogvatartottak, hanem inkább gyámolítják őket - mondta korábban Hízó Anita nevelő.

Rémisztő a kinti világ

Idős emberként szabadulni a legpokolibb dolgok egyike. A hosszú börtönévek úgynevezett intézményfüggőséget alakíthatnak ki. Az ember megszokja a benti rendet, az ébresztést, hogy mindig ugyanakkor megkapja az ebédjét. Abban a világban kiismeri magát. A szabadban már nem.

Sokaknak nincs senkije, vagy már nem akarják őket visszafogadni a rokonaik, különösen, ha családtag ellen követték el a tettüket. De öreg, beteg embert nem lehet a semmibe kiengedni, ezért olyankor a büntetés-végrehajtás próbál helyet keresni nekik valamelyik szociális intézményben.

- Találkoztam olyan fogvatartottal, aki azt mondta, ő már élve nem fog szabadulni - ez egy reményvesztett állapot, amikor a börtön minden berendezési tárgya iszonyatosan idegesítő és ellenséges. A fogvatartott egyszerűen magában próbálja a börtön jellegét elpusztítani, és ez eredményezheti azt, hogy mentálisan megrokkan. De olyan idős fogvatartottal is találkoztam, aki azt mondta, hogy nem szeretne szabadulni - emlékezett vissza a börtönpszichológus.

Hogy miért ölhetett Józsi bácsi, azt egyelőre nem tudni. Az igazságügyi orvosszakértők dolga lesz megállapítani, hogy az idős férfi tisztában volt-e vele, mit tesz, vagy esetleg valamilyen betegségben szenved, esetleg már teljesen leépült szellemileg.

Ha tudta, mit tesz, akkor ő lesz messze a legidősebb rab, és ha megéri, a börtönben tölti be a 100. életévét.

hirado.hu