Új eredmények szerint fajunk 100 ezer évvel ezelőtt már keveredett a Neander-völgyiekkel, ami izgalmas bizonyítékot nyújt rá, hogy a Homo sapiens a véltnél jóval korábban maga mögött hagyta Afrikát.
A kutatócsoport szerdán tette közzé egy Neander-völgyi nő génállományának elemzését. A maradványokra Szibéria déli részén, az Altaj hegység egyik barlangjában találtak rá, a vizsgálatok szerint Homo sapienstől származó DNS-t is felölel, ami keveredésre utal.
A korábbi kutatások szerint a Homo sapiens és a Neander-völgyi mintegy 50-60 ezer évvel ezelőtt keveredett egymással – magyarázza Sergi Castellano a Max Planck Intézet evolúciós antropológiai intézetének szakembere. Minderre pedig az afrikai kivándorlás után kellett sor kerüljön, hiszen a Neander-völgyi Európában és Ázsiában élt, Afrikában nem találták nyomát.
A friss kutatás szerint viszont ennél már több tízezer évvel korábban is találkoztak és keveredtek egymással, vagyis az örökítőanyag ezúttal az emberekből jutott a közeli rokonokba. Azt nem tudni, milyen hatással voltak eme gének a Neander-völgyiekre.
Fajunk megközelítőleg 200 ezer éve fejlődött ki Afrikában, és később hódította meg a világ egyéb szegleteit. Martin Kuhlwilm, a Nature folyóiratban megjelent új kutatás másik szakembere szerint a Homo sapiens örökítőanyagának jelenléte a Neander-völgyi nő genomjában leginkább azt valószínűsíti, hogy fajunk egy kisebb csoportja kivándorolt Afrikából, a Közel-Keleten összeakadt a rokonokkal, és ott került sor a keveredésre.
Útjuk a kutatók szerint zsákutcába torkolló kivándorlás volt, mivel nem voltak leszármazottaik, akik kolonizálták volna Európát, Ázsiát és az egyéb kontinenseket. Kuhlwilm szerint nem tudni, mi történt eme csoporttal, valószínűleg kihalt, vagy a környezeti változások, vagy a rokonokkal zajló közvetlen versengés miatt.
A szerzők szerint ez az afrikai kivándorlás jóval korábban ment végbe, mint ahogy eddig hitték, és azt sugallja, hogy a modern emberek több hullámban hagyták maguk mögött szülőhelyüket, eme csoportok némelyike pedig kihalhatott.
A robusztus Neander-völgyiek a mintegy 350 ezer évvel ezelőtti időszaktól körülbelül 40 ezer évvel ezelőttig éltek Európában és Ázsiában, és nem sokkal fajunk régióbeli megjelenése után eltűntek.
A korábbi hiedelmekkel ellentétben a friss kutatások szerint intelligens, komplex vadászati módszerekkel élő ősemberek voltak, valószínűleg beszélt nyelv és szimbolikus tárgyak, illetve kifinomult tűzhasználat is jellemezte őket.
Keveredésük a Homo sapiensszel maradandó következménnyel járt az emberi genetikára. A Science folyóiratban publikált múlt heti tanulmány például összefüggést talált az emberi genomban visszamaradt Neander-völgyi DNS és olyan jellegzetességek között, mint depresszió, nikotinaddikció, véralvadás és bőrsérülések.
Forrás: MTI/Fotó: Reuters-EPA-MTI
