A kormány minden felvetést megvizsgál, amely a gyerekek érdekét és az oktatás színvonalának javítását szolgálja - írta közleményében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán közölte: a tárca által kezdeményezett Köznevelési Kerekasztal célja, hogy őszinte és nyitott fórumot teremtsen a közneveléssel kapcsolatos felvetések megtárgyalásának. Hangsúlyozta: a pedagógusok felvetéseit meghallgatva már döntöttek, hogy egyharmadára csökkentik az adminisztrációs terheket, mérséklik a tanfelügyeleti, az értékelési és minősítési terheket, és javítják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az emberi erőforrások minisztere örömmel olvasta a miskolci és a zuglói tantestület levelét, amelyben a helyi pedagógusok pozitívan fogadták a minisztérium által kezdeményezett Köznevelési Kerekasztalt.

A kerekasztal elindításával az a tárca célja, hogy őszinte és nyitott fórumot teremtsen a közneveléssel kapcsolatos felvetések megtárgyalásának - mutatott rá a miniszter.

Kiemelte: a kormány számára első a gyermek, az ő érdekét tartja szem előtt a köznevelés céljainak meghatározásakor, a működtetés feltételeinek kialakításakor és a jövőbeni döntéseknél.

A párbeszéd elkezdődött, és ennek a gyermekek a legfőbb nyertesei - rögzítette Balog Zoltán.

Kitért arra is: a polgári kormányzást megelőző, de hatásaiban máig érezhető rossz iskolarendszer miatt a magyar gyerekek teljesítménye romlott, a területi és anyagi egyenlőtlenségek miatt egyre nőtt a leszakadás.

A rossz és felelőtlen finanszírozási rendszer miatt több száz kistelepülés maradt iskola, több ezer pedagógus pedig állás nélkül, és aki dolgozott, az is teljes létbizonytalanságban volt. E súlyos problémák miatt megkerülhetetlen volt, hogy megkezdődjön a köznevelési rendszer átalakítása - fejtette ki Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere rámutatott: a közelmúltban végrehajtott reformok célja, hogy a gyerekek a lehető legjobb oktatásban és erkölcsi nevelésben részesüljenek, és ehhez a kormány minden szükséges eszközt igyekszik megteremteni.

A kormány a pedagógusok számára kiszámítható életpályát és a rendszerváltás óta legnagyobb béremelést biztosítja, amelyre eddig 234 milliárd forintot költött. A pedagógusok béréért, béremelésükért és az iskolák fenntartásáért az állam felelősséget vállalt, ahogy a tanárképzés megújításáért is. Több mint félezer iskolát újítottak fel, és további 210 milliárd forint értékben indítanak újabb iskolafejlesztéseket - sorolta.

A miniszter hozzátette: a szülők terhét is minden eszközzel igyekeznek csökkenteni, a rendszerváltás óta soha ennyi gyermek nem volt részese az ingyenes gyermekétkeztetésnek és az ingyenes tankönyvellátásnak, mint most.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA:

Lakossági igények irányítják az autótolvajokat
megosztás
Ezt mondta George Clooney felesége állapotáról
megosztás
Sokkoló dolgok is előkerülhetnek a családfakutatásnál
megosztás


Balog Zoltán hangsúlyozta: a köznevelés átalakításával járó feladatok nem értek véget, és jól tudják, van min javítani. A pedagógusok felvetéseit meghallgatva már döntöttek, hogy egyharmadára csökkentik adminisztrációs terheiket, csökkentik a tanfelügyeleti, az értékelési és minősítési terheket, javítják a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését.

Minden más felvetést is megvizsgálnak, amely a gyermekek érdekét és az oktatás színvonalának javítását szolgálja - ígérte, hozzátéve: a pedagógusok számíthatnak a kormányra.

Balogh Zoltán bízik abban, hogy a kormány is számíthat a pedagógusokra, mert a párbeszédnek és az együttműködésnek a gyermekek a legfőbb nyertesei.

Oktatási szervezetek szerint súlyos problémák van a szakképzésben is

Közoktatási szakmai szervezetek és pedagógus szakszervezetek közös állásfoglalásban hívták fel a figyelmet pénteken "a szakképzésben jelentkező súlyos problémákra".

A szakképzésben az oktatás alapvető feltételei is hiányoznak: nem biztosított a megfelelő számú, megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely. A szakmát választó diákok olyan iskolákba kerülnek be, ahol az elmúlt öt évben a műhelyekben és laboratóriumokban nem volt új beszerzés, és a meglévő berendezések javítására és felújítására sem jutott elegendő pénz - olvasható az MTI-hez eljuttatott, tíz szervezet által jegyzett közleményben.

Az állásfoglalásban kitértek arra is, hogy az egymásnak ellentmondó, átgondolatlan intézkedések a tanulókat, a szülőket és a tanárokat is bizonytalanságban tartják.

Véleményük szerint megnehezíti a pályaválasztást, a tanulást és az iskolák működését, hogy évente változik, egy-egy iskolában, egy-egy megyében milyen szakmát lehet tanulni; a kínálatról az iskolák, a gyerekek és szüleik csak az utolsó pillanatokban értesülhetnek.

A 11. osztályos diákok még januárban sem tudják, milyen követelmények alapján fognak szakmai tárgyaikból érettségizni alig több mint egy év múlva - jegyezték meg, hozzátéve: a kerettanterv és a tankönyvek követhetetlen gyakorisággal változnak.

Szinte évenként forgatják fel a szakképzés egész rendszerét, tologatják az iskolákat a különböző minisztériumok között. A szakiskolákban összesen heti 6 tanóra jut mindarra, ami nem torna és nem szakma, és a szakközépiskolákban is kevesebb lesz a közismereti óraszám. Ezzel a szakképzésben részt vevő gyerekek elől elzárják a továbbtanulás lehetőségét, elveszik tőlük az önképzés és átképzés perspektíváját, nem adják meg számukra a gazdaság változásaihoz való alkalmazkodás képességét.

"Cinikus módon most megváltoztatják az iskolatípusok nevét: a szakiskolákat ezentúl szakközépiskolának, a szakközépiskolát pedig szakgimnáziumnak fogják nevezni", vagyis a szakképzésben részt vevőknek tudás helyett csupán jól hangzó bizonyítványt adnak - írták.

Az állásfoglalást az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság, a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, a Magyartanárok Egyesülete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete,az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete írta alá.

MTI