A Nielsen Közönségmérés adatai alapján a 18 év alattiak tévénézéssel töltött ideje nem változott 2015-ben, vagyis maradt 3 óra 18 perc, míg a 18-49 éves korcsoporté 7 percet csökkent, így lett 3 óra 54 perc. Az 50 év felettiek átlagosan 6 óra 19 percet töltöttek a televízió előtt, három perccel többet mint egy évvel korábban.
A teljes népesség tévénézési idejében 3,1 percet (1,0 százalékot) tett ki az időeltolásos tévénézés, ez értékben és arányban is a 18-49 évesekre vonatkoztatva kissé magasabb. (3,3 perc, 1,4 százalék) 2015-ben a TV2 és az RTL Klub együttes közönségaránya a teljes népesség körében 25,9 százalék volt, kettő százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában. Az általános szórakoztató csatornák részesedése 19,8 százalék, a közszolgálati csatornáké pedig 16,1 százalék volt. Ez előbbinél 1,6 százalékpontos növekedést, utóbbinál 0,2 százalékpontos csökkenést jelent 2014-hez viszonyítva. A filmcsatornák részesedése a nézett időből 0,6 százalékponttal növekedett, így 9,7 százalék lett, a gyerekcsatornák 0,2 százalékponttal 5,0 százalékra nőttek, a hírcsatornáké 3,9 százalék, az ismeretterjesztő csatornáké 5,3 százalék, a sportcsatornáké 2,3 százalék, a zenecsatornáké 2,7 százalék, az életmódcsatornáké pedig 2,3 százalék volt az év során.

A legjobb vételi platform szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy
a nézési időn belül a „digitális kábel vagy IPTV előfizető” átvette az előnyt az „analóg kábeltelevízióra előfizetők” körétől. 
Előbbi 36,6 százalékra nőtt, utóbbi 27,0 százalékra csökkent. A „digitális műholdas előfizetéssel rendelkezők” részesedése a közönségen belül 24,4 százalékra csökkent, a „csak földi vétellel rendelkezők” részesedése 0,9 százalékponttal csökkent 12,0 százalékra.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,9 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 6,5 millió látott legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 26 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő 9 százaléka. Egy néző naponta átlagosan 89 darab reklámot látott.

Egyre több a tévéreklám

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2015-ben a vizsgált magyar nyelvű csatornákon újra rekord mennyiségű, összesen 6 845 683 darab hirdetés került képernyőre. Az egy napra jutó átlagos megjelenésszám 18 755 darab volt, összesített hosszát tekintve pedig a tévéreklámok 45 965 órát, azaz 5,25 évet tettek ki a vizsgált csatornákon.

A hirdetések túlnyomó része 30 másodperces volt, ezt követik a 20, majd a 15 másodpercesek. A 25 másodperces filmek gyakoriság alapján a harmadik helyen végeztek, egy reklámfilm átlagos hossza mégis majdnem ennyi, 24,2 másodperc volt. A reklámblokkokhoz kapcsolódóan: azok 4 százaléka egyetlen szpotot tartalmazott, 26 százalék 2-5 darabot, 50 százalék 6-10 darabot, míg 20 százalék ennél is többet.

Az elmúlt esztendőben 578 hirdető 1 031 márkát hirdetett 7 290 féle különböző reklámban, amelyek közül 5 871 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2015-ben került képernyőre. Egy hirdetés átlagosan 939-szer került adásba. A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (1 818 684 darab), ezt követte a „Kereskedelem” (1 010 706 darab) és az „Élelmiszer” (959 287 db). Ez a három szektor adta ki a megjelenések 56 százalékát. A leggyakrabban hirdetett termékosztály a „Megfázás, influenza elleni termékek” (422 093 darab) volt, ezt követte a „Vitamin, vitaminital” (332 894 darab) és az „Egyéb gyógyhatású termék” (324 345 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 38 százalékát tette ki.