Kiváló csapatmunkások, a világ "legerősebb" állatai közé tartoznak és saját gombákat is nevelnek a levélvágó hangyák, melyeknek energiatakarékos módszereit tárta föl laboratóriumi körülmények között egy új amerikai kutatás.
Illusztráció - Levélvágó hangya (Acromyrmex sp.) a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy elnevezésű interaktív kiállításán. (MTI Fotó: Kovács Attila)
A rovarok bonyolult, föld alatti "államot" építenek és szoros szimbiózist alakítanak ki bizonyos gombákkal, melyeket táplálékként termelnek a levéldarabokból kialakított termőföldeken - állapították meg az Atta cephalotes rendszertani nevű levélvágóhangya-faj életébe betekintő amerikai kutatók.

Ryan Garrett, az Oregoni Egyetem tudósa és kollégái kiderítették, a levélvágó hangyáknak három kilométeres, vagyis saját testhosszuk egymilliószorosának megfelelő szakaszt is át kell rágniuk ahhoz, hogy egy négyzetméternyi levelet feldolgozzanak. Ezt a hatalmas erőt igénylő feladatot a lehető leginkább energiatakarékos módon képesek elvégezni.

Laboratóriumi vizsgálatokkal megfigyelték, hogy a hangyák a kis, már perforált levéldarabokat részesítik előnyben, ezeket még a szabadban kiválogatják és föld alatti építményükbe viszik, ott aprítják föl. Feltételezésük szerint ezt a munkát elsősorban fiatal, még szinte sértetlen állkapoccsal rendelkező állatok végzik, így az energiafelhasználást a minimálisra csökkenthetik.

"A levéldarabok 90 százaléka a hangyafészekbe kerül. A hangyák olyan darabokat választanak ki, amelyek felaprításához kevesebb munka is elég. A felvágásban különösen jók: gyakran három lábukra állnak, másik hárommal pedig a levelet tartva rágnak" - fejtette ki Garrett és csapata a Royal Society Open Science című tudományos lapban.

A levéldarabokat szétvagdossák, lenyalogatják róluk az apró élőlényeket és átlyukasztják a darabokat. A kutatók feltételezése szerint az utóbbit azért teszik, hogy segítsék a gombaspórák beágyazódását. Ezután egy "malterként" használt váladékkal vonják be a leveleket és a szivacsszerű anyagot ügyesen elegyengetik, majd gondosan ápolják kis "gombakertjüket". A körültekintő nevelgetés nélkül a gombákat egy másik gombafaj megtámadná és kiirtaná.
Illusztráció - Levélvágó hangya (Acromyrmex sp.) a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy elnevezésű interaktív kiállításán. (MTI Fotó: Kovács Attila)
A levélvágó hangyák nagyon összetett, megosztott munkával telő élete még sok titkot rejt magában. Társadalmukat Bert Holldöbler és Edward Wilson kutatók Pulitzer-díjjal is jutalmazott The Ants (A hangyák) című könyvükben "tökéletes szuperorganizmusoknak" nevezik, az állatokat pedig az állatvilág hét csodájának egyikeként tartják számon. Gigantikus, föld alatti építményeik akár 50 négyzetméteresek is lehetnek.

Würzburgi kutatók korábban felismerték, hogy az elsősorban Amerika trópusi és szubtrópusi területein élő levélvágó hangyáknak belső "hírhálózatuk" van, ennek segítségével gyorsan és hatékonyan lelegelhetik az új területeket még mielőtt más hangyacsapatok megelőznék őket.