A magyar alaptörvény módosításának elfogadása esetén a kormány terrorfenyegetettség vagy -támadás esetén vészhelyzetet hirdethetne, a honvédség pedig segíthetné a rendőrséget a biztonsági feladatok ellátásában – érvel a kormány. Mi a jogi helyzet a négy legnagyobb védelmi költségvetéssel bíró NATO-tagországban? A Magyar Idők körképet készített erről.
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
Az USA – legalábbis a jogi területen – tizenkét napon belül elnöki rendelettel, másfél hónapon belül a köznyelvben hazafias törvényként emlegetett jogszabállyal, majd számos más törvénnyel reagált az amerikai földön példátlan, 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra. Rendelet írta elő a terroristák, illetve terrorizmussal gyanúsíthatók vagyonának elkobzását. A sokat vitatott, de később meghosszabbított hazafias törvény pedig – a szövetségi igazságügy-miniszter kérése esetére – felhatalmazta a hadsereget, hogy belföldön is vegye ki a részét a terrorizmusellenes küzdelemből abban az esetben, ha tömegpusztító fegyverek bevetése forogna kockán. Máskülönben egy 1878-as törvény alapvetően korlátozza az amerikai hadsereg belföldi bevethetőségét. Jelenleg – 2019-ig – az úgynevezett szabadságtörvény van életben, amely a hazafias törvény számos rendelkezését átvette. Fontos különbség, hogy a jogszabályt módosították az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA törvénytelen telefonlehallgatási programja nyomán. Az USA hadseregénél az átlagpolgár számára sokkal jobban látható úgynevezett nemzeti gárdák az egyes szövetségi államokban szintén felkészültek terrorizmusellenes feladatokra amerikai földön, és rendszeresen tartanak ilyen céllal hadgyakorlatokat.
FRANCIAORSZÁG
Már a tavaly januári, 17 halálos áldozatot követelt párizsi terrorcselekmények után 10 ezer katonát vezényelt az utcára Franciaország a hivatalos megfogalmazás szerint „területe sebezhető pontjainak” védelmére az úgynevezett Őrszem művelet (Opération Sentinelle) keretében. Ezt Jean-Yves Le
Drian védelmi miniszter jelentette be, az Élysée-palotában tartott belbiztonsági egyeztetés után. A 10 ezer főből 8500 katonát a Vigipirate belbiztonsági, terrorelhárítási művelet megerősítésének keretében mozgósítottak; ennek polgári védelmi vetülete a francia átlagpolgár előtt is jól ismert, az egészen a közelmúltig különféle színekkel jelölt riadófokozataival együtt. A több évtizedes előzménnyel működő Vigipirate megerősítését ugyan Franciaországban is vitatják – vannak például, akik szerint a rendőri tevékenység militarizációját eredményezi –, de nem volt szükség külön törvényi felhatalmazásra a kiterjesztéséhez. A januárinál is súlyosabb, 130 halálos áldozatot követelt november 13-i párizsi terrorcselekmények nyomán Francois Hollande elnök kihirdette a rendkívüli állapotot, amire az alkotmány alapján van lehetősége. Ezt később a parlament is jóváhagyta, és a nemzetgyűlés jogi bizottsága gyakorol felügyeletet annak alkalmazását illetően. A rendkívüli állapot – amelyet Manuel Valls kormányfő minapi szavai szerint addig kívánnak fenntartani, amíg le nem győzik az Iszlám Államot – korlátoz egyes szabadságjogokat, így kijárási tilalomra, bírói felhatalmazás nélküli házkutatásokra, a gyülekezési jog megnyirbálására is lehetőséget ad.
NÉMETORSZÁG
A 2001. szeptemberi, New York-i és washingtoni terrorcselekményekre válaszul bővítették ki Németországban a hatósági jogköröket, nevezetesen a 2002. januári terrorellenes salátatörvénnyel, amely több jogszabályt is módosított. Az úgynevezett biztonsági csomag elfogadásával az egyes hatóságok, így a szövetségi rendőrség vagy az alkotmányvédelmi hivatal nagyobb felhatalmazással juthatott hozzá kényes adatokhoz, léphetett fel gyanúsítottakkal vagy terrorizmussal összefonódó vallási szervezetekkel szemben. Különlegesen nagy jelentősége volt a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság 2012-es döntésének, amely a német alaptörvény értelmezése alapján rendkívüli esetben lehetővé tette a Bundeswehr, a hadsereg bevetését német földön is. Ez korábban elképzelhetetlen volt az NSZK-ban, ahol páni félelemmel tekintenek a demokrácia megnyirbálására, aminek mintapéldája az 1933-as nemzetiszocialista felhatalmazási törvény. A Bundeswehr ma természeti katasztrófák vagy az NSZK létét, illetve a demokratikus rendet veszélyeztető helyzetben vethető be, és csak kiegészítő szerepe lehet, amennyiben más rendfenntartó erők – a tűzoltóság, a rendőrség vagy a polgári védelem – a helyzet magaslatán vannak.
NAGY-BRITANNIA
Alapvetően rendőri feladat a terrorelhárítás Nagy-Britanniában, de a londoni kormány tavaly novemberben nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági stratégiája a hadseregnek is szerepet szán benne. „Fegyveres erőink szintén készen állnak rá, hogy támogatást nyújtsanak egy terrortámadás bekövetkezése esetén, amennyiben ez szükséges. A hadseregből tízezren állnak készültségben, hogy rövid idő alatt segítsék a polgári hatóságokat”, olvasható az interneten is elérhető dokumentumban. Novemberi sajtóhírek szerint a brit speciális egységek, így a Különleges Légi Szolgálat vagy a Különleges Vízi Szolgálat – a párizsi terrortámadások nyomán – öt évre elosztva kétmilliárd font (822 milliárd forint) plusztámogatást kapnak az eddigiekhez képest, hogy „alapvető szerepet vállalhassanak” egy esetleges nagy-britanniai terrortámadás esetén.
Forrás: Magyar Idők
0 Megjegyzések