A folyó fizetési mérleg éves gördülő többlete a harmadik negyedévben a GDP 4 százaléka fölé emelkedett az EU-támogatások beáramlása miatt pedig a tőkemérleg megközelítette a bruttó hazai termék 5 százalékát. Így az ország külső pénzügyi pozíciója a GDP 9 százalékát meghaladó mértékben javult, amivel a mutató felülmúlja a régió többi országának hasonló adatát - összegezte a fizetési mérleg alakulásáról kedden kiadott jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. 
A jegybank elemzése szerint a kedvező folyamatokat a reálgazdaság oldaláról az importét meghaladó exportnövekedésből eredő kereskedelmi többlet táplálta. Míg a növekvő ipari termelés erősítette a kivitelt, a beruházások mérséklődése és az energiaimport csökkenése fékezte a behozatalt. 

Az uniós költségvetési ciklus végéhez közeledve az EU-támogatások felhasználása a tavaly szeptember végén zárult négy negyedévben meghaladta a 7 milliárd eurót, így a külső pénzügyi pozíció javulását a transzferek egyenlege jelentősen támogatta, és ahhoz a jövedelmek kiáramlásának fékeződése is kedvezően járult hozzá. A jövedelmek mozgásának alakulását az MNB elemzése azzal magyarázza, hogy a csökkenő adósság és az alacsonyabb hozamok a kamatkiadásokat fékezték, míg a vállalati profitok repatriálását az előző évi - részben egyedi döntések miatt bekövetkezett - elfutásának korrekciója lassította.  

A  harmadik negyedévben jelentősen mérséklődött mind a bruttó, mind a nettó külső adósságráta. A külföldi hitelek
nagymértékű törlesztésének és a nominális GDP növekedésének hatására a nettó külső adósságráta szeptember végén már csak a GDP 27,5 százalékát tette ki. A bruttó külső adósság a korábbi negyedévek stagnálását követően nagyobb mértékben (5,5 százalékponttal) a GDP 79 százaléka alá esett vissza. A rövid lejáratú külső adósság 2 milliárd euróval, 22 milliárd euró alá süllyedt, amiben a bankok játszottak döntő szerepet. Emellett - elsősorban a forintosításhoz kapcsolódó devizalehívás következtében - a devizatartalék 32 milliárd euróra csökkent, ám ennek ellenére továbbra is számottevően meghaladja a befektetők által kiemelten figyelt mutatókat.

A finanszírozási oldalról elemezve az MNB azt emelte ki, hogy a harmadik negyedévben kiugróan nagy volt a külföldi hitelek visszafizetése, a nettó külső adósság 3,5 milliárd eurós harmadik negyedévi csökkenése nagyobb részt a bankok, kisebb részben a vállalatok hiteltörlesztéséhez köthető. A bankok bruttó külső adósságának csökkenésében továbbra is a forintosításhoz kapcsolódó
folyamatok játszották a legfontosabb szerepet, de a bankokra vonatkozó jegybanki szabályozás év közepén bejelentett szigorítása is a külső adósság csökkenése irányába hatott. Az állam nettó külső adósságának mérséklődése viszont az előző negyedévekhez képest lassult, mivel a külföldiek állampapír-eladását részben ellensúlyozta a bankoknak nyújtott jegybanki devizalikviditás külföldi követeléseket csökkentő hatása - állapította meg elemzésében az MNB. 

A szektorok megtakarítása felől megközelítve az ország külső pénzügyi helyzetének alakulását a jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy az állam historikusan alacsony - a GDP 1 százalékától is elmaradó - hiteligénye és a magánszektor pénzügyi megtakarításainak emelkedése egyaránt kedvezően hatott. Az alacsony költségvetési hiány a bérek és a foglalkoztatás emelkedésére visszavezethető magasabb szja-, illetve áfabevételekre, valamint a mérséklődő kamatkiadásra vezethető vissza. Ugyanezek az  alapfolyamatok a lakosság megtakarításait is segítették, amit átmeneti tényezőként a devizahitelek elszámolása is erősített. A lakosság a harmadik negyedévben is számottevő mértékben vásárolt állampapírokat, ami hozzájárulhatott az állam külföldi függőségének mérséklődéséhez - emlékeztetett az MNB.

Forrás: MTI