Míg manapság az orvosok vérteszttel kaphatnak pillanatképet az emberi szervezetről és egészségi állapotáról, a jövőben az értékes információkat olyan hordható szenzoroktól szerezhetik be, amelyek az emberi izzadságot analizálják betegség jelei után kutatva.
Illusztráció. (Fotó: AFP)
A Berkeley Egyetem kutatóinak a Nature folyóirat legújabb számában részletezett készüléke az első teljesen integrált elektronikus rendszer, amely folyamatosan, nem invazív módon monitorozza az izzadságban lévő számtalan vegyületet.

A fejlesztés utat nyithat az olyan hordható készülékek felé, amelyek azonnal riasztják a felhasználót, amint valamiféle egészségügyi problémát – úgymint kimerültséget, kiszáradást, veszélyesen magas testhőmérsékletet – érzékelnek.

Ali Javey, a vizsgálat vezetője közleményében kifejtette, bár az emberi izzadság fiziológiai szempontból gazdag információforrás, igen komplex is, vagyis többféle pontot kell a hordható készülékekkel megcélozni ahhoz, hogy értékelhető információkat szerezzenek az egészségi állapotról. Ezért olyan integrált rendszert hoztak létre, amely szimultán módon és szelektíven méri az izzadság bizonyos összetevőit, majd vezeték nélküli módon elküldi a feldolgozott információt egy okostelefonnak.

A prototípus öt szenzort hordoz egy rugalmas nyomtatott áramkörön. Az érzékelők a glükóz és tejsav anyagcseretermékeket, az elektrolitokat, úgymint nátriumot és káliumot, valamint a bőr hőmérsékletét mérik. A készüléket csuklószorítókba és fejpántokba is be lehet építeni.

A módszert több tucat önkéntessel próbálták ki beltéri és kültéri gyakorlatok során. Az alanyok többek között szobabicikliztek, futópályán futottak néhány perctől több mint egy óráig terjedő időtartományban.

Az izzadságban lévő nátrium és kálium segít ellenőrzés alatt tartani a kiszáradást vagy az izomgörcsöket. A glükózzal a vércukorszintet monitorozhatják, a tejsavszintek véráramlási problémákról árulkodhatnak, míg a bőr hőmérséklete többek között túlhevülést tárhat fel.

Számos laboratórium dolgozik izzadságszenzorokon, de ezek többsége egyszerre csak egy komponenst tud vizsgálni, és nem tudja adatait valós időben továbbítani.

A kutatók a későbbiekben szeretnének még több szenzort beépíteni a készülékbe, ezáltal növelni a megfigyelhető molekulák számát. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy bizonyos biomarkerek az izzadságban összefüggésben állhatnak a depressziós emberek tüneteivel. Javey szerint ha ezeket is monitorozni tudják, elképzelhető, hogy információkat szerezhetnek az alany mentális állapotáról is.

mti