Egy év alatt 8-10 százalékkal emelkedhet a bankok kkv-hitelállománya az MNB kamatcsere tenderei és a növekedési hitelprogram (nhp) együttes hatására Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint.
Nagy Márton, az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. MTI Fotó: Kovács Attila
A jegybank alelnöke pénteken egy háttérbeszélgetésen elmondta: most mintegy 3500-3600 milliárd forint a magyarországi bankok által a kis- és közepes vállalatoknak (kkv) nyújtott hitelállomány.

Közölte: csütörtökön, az MNB első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén, a meghirdetett 200 milliárd forint több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt a bankok kereslete, a hitelintézetek ezekkel az ügyletekkel arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 154,5 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket.

Nagy Márton elmondta: a csütörtöki tender a 3-5 éves állampapírok hozamát 10 bázisponttal lejjebb vitte.

Az MNB alelnöke szerint a bankokat is meglepte, hogy a jegybank ekkora összegben hirdette meg a csütörtöki tendert, a későbbi tendereken várhatóan ennél kisebb összegeket ajánlanak majd fel a bankoknak a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tendereken.

Elmondta: az MNB azzal számol, hogy a kamatcsere tenderek és az nhp-n keresztül 300 milliárd forintos hitelbővülést hoz majd a kkv szektorban a mostani kihelyezett hitelösszeghez képest. Véleménye szerint a vállalati hitelezést tekintve a jövőben a kkv-hitelek alakulására kell jobban figyelni, mert a nagyvállalatok nagyon jelentős készpénzállományt halmoztak fel, olyannyira, hogy a beruházásaikat is ebből valósítják meg.

Nagy Márton elmondta: több tényező együttes hatására március végéig az MNB mérlege szűkül majd, 3 milliárd euróval, azaz mintegy 1000 milliárd forinttal fog csökkenni a sterilizációs állomány, áprilistól pedig kivezeti a jegybank a kéthetes betétet, ez is likviditás-szűkűlést jelent majd a hazai bankrendszer számára.

Az alelnök elmondta: a MNB mérlegfőösszege most mintegy 4000 milliárd forintot tesz ki, ez lecsökken 3000 milliárd forintra.

"Az alapkamathoz nem nyúlunk hozzá, a kamatcsökkentést kizárom a jelenlegi helyzetben. A jövőben a nem konvencionális eszközök szerepe erősödik a monetáris politikában, így például a kamatfolyosó finomhangolására is figyel majd a jegybank" - mondta Nagy Márton. Kérdésre aláhúzta: a kamatfolyosó szerepe felértékelődik majd, a jegybank számára az a kedvező, ha az alapkamat a kamatfolyosó közepén, vagy az alsó széle közelében helyezkedik el. Ilyen, a monetáris politika alakításában igénybe vehető nem konvencionális eszközök lehetnek a kamatfolyosó esetleges átalakítása, "finomhangolása", a kamatcsere ügyletek, a sterilizásciós állomány szerkezetének változtatása, a kéthetes betét kivezetése - sorolta az MNB alelnöke.

A csokra vonatkozó kérdésre elmondta: ha a csok hatására évi 5000 új lakás épülne, az éves szinten 0,4 százalékkal növelné meg a GDP-t a jegybanki szakemberek számításai szerint.

MNB: hiteleiket törlesztették, betéteiket növelték a háztartások és a vállalatok is  

A háztartások nettó hiteltörlesztők voltak, betéteik állománya kis mértékben növekedett; a nem pénzügyi vállalatok szintén nettó hiteltörlesztők voltak, valamint növelték betéteik állományát tavaly decemberben a szezonálisan igazított adatok szerint - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett jelentéséből.

Tranzakciókból adódóan a háztartások hitelállománya szezonálisan igazítva 36,6 milliárd forinttal csökkent decemberben. Szezonális igazítás nélkül 50,0 milliárd forinttal 5883,1 milliárd forintra mérséklődött, ami a forinthitelek 46,7 milliárd forintos, valamint a devizahitelek 3,3 milliárd forintos csökkenéséből eredt. A lakosság hitelállománya 840 milliárd forinttal csökkent az elmúlt év során, amiből a fogyasztási hitelek csökkenése 502, a lakáshitel-adósságé 331 milliárd forinttal részesült.

A háztartások betétállománya szezonálisan igazítva 6,2 milliárd forinttal, míg szezonális igazítás nélkül 180,8 milliárd forinttal 7051,3 forintra nőtt. A szezonálisan nem igazított adatok szerint 158,8 milliárd forintos nettó forintbetét, valamint 21,9 milliárd forintos nettó devizabetét-elhelyezés történt.

A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat figyelembe véve, szezonálisan igazítva 132,0 milliárd forinttal, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 246,5 milliárd forinttal, 5970,6 forintra csökkent. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forinthitelek állománya 61,0 milliárd forinttal, míg a devizahitelek állománya 185,5 milliárd forinttal lett kevesebb.

A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya - tranzakciókból eredően - 1,5 milliárd forinttal nőtt.

A nem pénzügyi vállalatok betétállománya a szezonálisan igazított adatok szerint 158,5 milliárd forinttal, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 174,5 milliárd forinttal, 5981,9 forintra nőtt. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 267,9 milliárd forintos nettó betét-elhelyezésre, míg a devizabetétek esetében 93,5 milliárd forintos nettó betét-kivonásra került sor.

A külföldi kötelezettségek állománya decemberben a hitelintézetek mérlegfőösszegének 15,2 százalékát tette ki.

MTI