Bűncselekmény hiányában mentette fel az Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből készült szobrának ledöntésével kapcsolatban garázdaság miatt emelt vád alól Pityinger Lászlót a Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésével.
A tényállás tartalmazza azt is, hogy a tüntetésen a vádlott a Himnuszt trágár szavakkal megszakítva adta elő.
Az eljárás magánszemélyek feljelentésére indult, akik az eseményről szóló televíziós tudósítások nyomán felháborodva fordultak a hatóságokhoz.
A büntetőper korábbi tárgyalásain több feljelentő is tanúként elmondta: benne és környezetében is megbotránkozást keltettek az események, amelyek a Sztálin-szobor 1956-os forradalom idején történt ledöntését és a hatalom elleni erőszakos fellépést szimbolizálták számukra. Kérdésre válaszolva többen is azt közölték, hogy más hasonló ügyekben nem tettek feljelentést, mert azok szerintük nem érték el az "ingerküszöböt".
Pityinger László az eljárás során a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva mindvégig tagadta bűnösségét. Emlékeztetett arra, hogy a történtek után nyilvánosan elnézést kért mindazoktól, akiknek az ízlését, érzéseit megsértette. A vádbeli demonstrációt politikai performansznak nevezte, amelynek szerinte az egyik fontos üzenete az volt, hogy kifigurázzák, kritizálják a "jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét, a miniszterelnök bálvánnyá válását".
Az előző tárgyaláson perbeszédében az ügyész közérdekű munka kiszabását kérte garázdaság miatt, a védők viszont felmentést indítványoztak.
Csütörtökön a bíró a szóbeli indoklásban elmondta, hogy a rendőri biztosítás mellett lezajlott rendezvényen a rendelkezésre álló információk szerint senki nem botránkozott meg. A demonstrációt eleve úgy készítették elő, hogy ledöntik a miniszterelnök szobrát, amelyet előzetesen több helyen meggyengítettek, hogy darabokra törjön. Az viszont már nem volt előre megszervezve, hogy a szobor feje a mintegy tíz méterre álló Dopeman elé guruljon, aki abba egyszer belerúgott.
Erről a vádlott egy korábbi tárgyaláson azt mondta: pillanat szülte fricska volt, hogy amikor elé gurult a fej, akkor a kormányfő kedvenc sportjára gondolva "lábbal megállította, majd odébb passzolta".
A bíró kiemelte: az ügyben az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy megvalósult-e a vádban szereplő, nagy nyilvánosság előtt elkövetett garázdaság bűncselekménye.
A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése minősített esetben - például ha nyilvános rendezvényen követik el - akár három év is lehet.
A bíró szóbeli indoklásában rámutatott: a garázdaság megállapításához az szükséges, hogy a három tényállási elem egyszerre álljon fenn, ám jelen ügyben ebből kettő hiányzott.
A szobor rendeltetése eleve az volt, hogy ledöntsék, anyagi értékkel már nem bírt, így a vádlott cselekménye nem tekinthető erőszakosnak. A kihívóan közösségellenes, társadalmi együttélés szabályait közvetlenül és durván sértő magatartás megállapításához pedig hiányzott a tudatosság. A vádlott egyetlen spontán, átgondolatlan cselekedete nem elegendő a garázdaság megállapításához - fejtegette a bíró.
A szóbeli indoklás kitért arra, hogy tanúvallomásában több feljelentő is megbotránkoztatónak, riadalmat keltőnek érezte az eseménysort a médiában közölt tudósítások alapján.
Ezzel kapcsolatban a bíró megjegyezte, hogy a tanúk sokszor pontatlanul emlékeztek az eseménysorra. Továbbá úgy vélekedett: a törvényalkotónak nem lehetett célja, hogy a garázdaság helyszínén jelen sem lévő, arról akár jóval később, a médiából vagy az internetről értesülő emberek reakciói is megalapozzák a garázdaság megállapítását.
A Himnusz trágár szavak kíséretében történő előadásával kapcsolatban a bíró azt emelte ki: e miatt nemzeti jelkép megsértésének gyanújával indult már eljárás, ám azt 2014-ben maga az ügyészség szüntette meg.
A bíró szóbeli indoklásában hangsúlyozta: kizárólag csak a büntetőjogi kérdésről, a vádban foglalt garázdaságról, a vádlott büntetőjogi felelősségéről foglalt állást, arról nem, hogy a jó ízlés határain belül maradt-e a cselekmény.
Hozzáfűzte, hogy a történtek alapján esetleg felmerülhet a becsületsértés, annak viszont az a feltétele, hogy az e miatti büntetőeljárást maga az érintett kezdeményezze, ebben az ügyben tehát az, akit a szobor ábrázolt.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, így az nem jogerős, a büntetőper másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.
A vádlott az ítélethirdetést követően televíziós kamerák gyűrűjében arról beszélt: az ország tehet arról, hogy versenytárs nélküli "figurát csinált" a kormányfőből, aki így "leuralja" környezetét. Úgy fogalmazott, a "feljelentősdi" egy rossz magyar szokás, a rendőrség és az ügyészség kiszolgálta a politikai igényeket és megpróbált belőle köztörvényes bűnözőt csinálni egy bagatell ügy miatt, ám a bíróság igazságos, jogállami döntést hozott.
"Most így kapom a PR-t, nekem minden PR jó" - fűzte hozzá az egyik kereskedelmi tévének nyilatkozva a rapénekes.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések