Komoly előrelépést és biztonságot jelenthetne, ha a 2016-tól az szja-n megspórolt egy százalékot a munkavállaló megtakarításai ösztönzésére fordítaná, a munkáltató pedig még egy százalékkal megtámogatná - mondja el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke.
Ma már egyre több munkáltató ad dolgozóinak béren kívüli juttatást, ez ugyanis adókedvezményt biztosít a vállalkozásoknak. Tavaly a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány volt a legnépszerűbb juttatási forma. A 2015-ös SZÉP-kártya-számokat már összesítették is a forgalmazó bankok: közel 20 százalékkal, több mint 90 milliárd forintra bővült a feltöltés, a 83 milliárd forintos forgalom pedig rekordot jelent, már a belföldi szállásdíj-bevétel több mint ötödét (21,4 százalék) fizetik a vendégek így – hangsúlyozta az NGM turizmusért felelős államtitkára.

A SZÉP-kártya azért kedvelt cafeteriaelem, mert adóterhe mindössze 34,5 százalék, míg, ha valaki készpénzben akarna juttatást adni a munkavállalójának, 100 forint bruttó 196 forintba kerülne. Ma egyébként már 36 ezer olyan munkáltató van, aki ezt a cafeteriaelemet adja munkavállalóinak, az elfogadóhelyek száma pedig a 65 ezret is meghaladja, mindez pedig biztosíthatja a belföldi turisztikai forgalom további erősödését – tette hozzá Ruszinkó Ádám.

Fata László cafeteria-szakértő szerint az Erzsébet-utalvány azért ennyire keresett, mert sok munkavállaló élelmiszerre költ a legtöbbet. Egy most zárult kutatás szerint egyébként ez a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, majd a SZÉP-kártya különböző számlái jönnek. (Az Erzsébet-utalvány 34, 51 százalékos közteherrel adható, azt jelenti, azaz a nettó kiadott összeg után 34,51 százalék az összes teher.)

A béren kívüli juttatásokon növekedése mellett fellendülés volt az önkéntes pénztárak egyszeri befizetéseiben is tavaly év végén, az Országgyűlés ugyanis megszavazta az önkéntes pénztárakra vonatkozó törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy mind a nyugdíjpénztárak, mind az egészség-pénztárak szolgáltatási köre kibővüljön 2016-ban.

A pénztárszövetség igyekszik elterjeszteni a hétköznapokban is a „felelős munkáltató” fogalmát, ami azt jelenti, hogy a munkáltató segíti munkavállalói hosszú távú, nyugdíjcélú öngondoskodását, illetve egészségtudatos magatartását – mondta el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke. Erre több lehetőség is van, a cafeteria rendszeren belül is, ám a juttatási formák közül mindig a munkavállalók választ, és a hosszú távú megtakarítási termékek nem túl versenyképesek az egyéb rövidtávú, gyakran bérként értelmezett megtakarítási vagy juttatási formákkal szemben – emlékeztetett Kravalik Géza.

Hozzátette: 2016. január 1-jétől az szja sávhatára 16-ról 15 százalékra csökkent, és ha ezt az egy százalékot a munkavállaló saját megtakarításainak ösztönzésére fordítaná, a munkáltató pedig még egy százalékkal megtámogatná, igen jelentőset lehetne előrelépni a munkavállalók nyugdíjcélú várományainak elérésében.

mti