Naiv, arrogáns és a tűzzel játszik. Nagyjából így jellemzi a nyugati sajtó Mohammad bin Szalman herceget. A rijádi lapok persze egészen másképp. Ami biztos: nagy a hatalma. A király fia, a hadak ura, és meglehetősen fiatal.
A 80 éves, demenciával küszködő uralkodó kedvenc fia, Szaúd-Arábia védelmi minisztere, és második az örökösödési sorban.

Mindössze 30 éves, és már sokan tartanak tőle (külföldön), míg mások dalokat írnak hozzá (otthon).

Mohammad bin Szalman koronaherceg azóta foglalkoztatja élénken a világsajtót, hogy decemberben a BND német hírszerző ügynökség közzétett egy másfél oldalas dokumentumot. Amiben olyan politikai szerencsejátékosként írta le a helyettes koronaherceget, aki tovább destabilizálja az arab világot olyan proxi háborúkkal, mint a jemeni vagy a szíriai.

Nos, a kémügynökségek ritkán adnak ki a kezükből ilyen, politikailag robbanásveszélyes anyagokat. Szinte soha. Pláne, hogy a Nyugat egyik szoros és nagy hatalmú szövetségesét, Rijádot bírálják benne. Hogy ez most mégis megtörtént, azt mutatja, hogy a BND komolyan aggódik a helyzet, pontosabban Mohammed Szalman herceg miatt. Aki gyakorlatlan, pimasz, csapongó és veszélyes szerinte. De mit is lehet tudni róla?

Már 12 évesen ott ült az értekezleteken, melyeket édesapja vezetett. A mostani uralkodó akkor Rijád tartomány kormányzója volt. 18 évvel később Mohammed bin Szalman a világ legfiatalabb védelmi minisztere, és már bele is rángatta Szaúd-Arábiát a jemeni háborúba, aminek még közel sem látszik a vége. Aztán Rijád látványosan ujjat húzott Iránnal.

Ez arra utal, hogy a  fiatal herceg minél előbb a Közel-Kelet legnagyobb hatalmú vezetője kíván lenni – véli a brit Independent.

Mohammed herceg még a tizes évei elején járt, amikor már részvényekkel és ingatlanokkal kereskedett. Idősebb féltestvéreitől eltérően (ő a hetedik gyermek a 13-ból) nem ment külföldi egyetemre. Rijádban maradt, ott szerzett jogi diplomát. Egykori évfolyamtársai szerint komoly fiatalember volt, soha nem ivott vagy dohányzott, nem izgatták a partik.
Apja 2011-ben lett a második a trónöröklési sorban, és megkapta a védelmi minisztériumot is, hatalmas költségvetésével és igencsak nagy hasznot hozó fegyverszerződéseivel. Apja minden lépésénél Mohammed herceg is együtt lépett vele előre. Kedvenc fiát magával emelte a Szaúd-ház hierarchiájában az egy évvel ezelőtt trónra lépett Szalman király.

Mindenki számára nyilvánvalóvá vált a vallási vagy az üzleti elitben: az uralkodóhoz a fián keresztül vezet az út.

Bírálói szerint Mohammed herceg hatalmas vagyont halmozott fel így, de igazából nem a pénz: a hatalom izgatja és mozgatja.  A 80 éves, demenciával küzdő uralkodó a hírek szerint csak néhány órára tudja igazán összeszedni magát nap mint nap. Miután mindenben kedvenc fiára támaszkodik, a herceg az igazi hatalom a királyságban.

Szalman király uralkodásának első hónapjaiban Mohammed herceget védelmi miniszternek nevezték ki; rábízták az Aramcót, a világ  legnagyobb olajvállalatát; ő lett a nagy hatalmú, újonnan alapított gazdasági és fejlesztési ügyek tanácsának vezetője, rálátással az összes minisztériumra. Ráadásul a királyság befektetési alapját is ő irányítja. És akkor vált helyettes koronaherceggé is. Névleg. Mert valójában ő következik a sorban, miután a tényleges, vagy inkább névleges koronaherceg, Mohammed bin Nayef belügyminiszter udvarát gyakorlatilag beleolvasztotta a királyéba.

Türelmetlen a bürokráciával szemben, így hamar belekavart az elmeszesedett és pártfogókkal, haverokkal, korrupcióval teli gazdasági rendszerbe. Megköveteli, hogy a tárcák havonta tervezzenek, és jelentsék, hogy mit végeztek. Korai reggeli vizitjei pedig a minisztériumokban, ahol a főkönyvekre kiváncsi, hamar legendássá lettek. Az álmos Rijádot akcióba hozták, és a fiatal szaúdiak csodálatát is megszerezték.

“Nagyon népszerű a fiatalok között. Keményen dolgozik, van terve a gazdaság megreformálására, és nyitott feléjük. Megérti őket”– dicséri a Telegraph-nak egy üzletember.

Ez pedig számít, nagyon is. A szaúdi népesség 70 százaléka 30 év alatti, a munkanélküliség pedig egyes becslések szerint 20-25 százalékos.


De ugyanaz a buzgóság, amellyel a gazdasági reformokat kergeti, vezette Szaúd-Arábiát háborúba a szomszédos Jemenben. Röviddel a kinevezése után, márciusban arab koalíció élén a szaúdi légierő hadműveletbe kezdett az elűzött elnök támogatására a síita húszi lázadók ellen. A szaúdi óvatosság évtizedeit elfújta a szél, amit a hadművelet kavart.

Akkor jó ötletnek tűnhetett: az idős király fiatal, ambiciózus fia háborút vezet a lázadók ellen egy bajban lévő szomszédos országban. A lázadást Irán támogatja, a fő rivális, ami csak még vonzóbbá tette a dolgot. A szaúdi hadsereget új fegyverekkel turbózták fel, dollármilliárdokért. MbS bizonyítani akarta a bátorságát.

Egy gyors, meghatározó győzelem ehhez jól jött volna: megerősítette volna katonai vezetői alkalmasságát, egy ligába hozta volna nagyapjával, Ibn Szaúddal, a modern Szaúd-Arábia nagy harcos királyával és alapítójával.
De a herceg figyelmen kívül hagyta a tényt, hogy a lázadó húszik hasznos ütközőnek bizonyultak a Szaúd-Arábiát fenyegető igazi veszéllyel, az Arab-félsziget al-Kaidájával (AQAP) szemben. És vélhetően azt is kihagyta a számításból, hogy a kemény húszik már zavarba hozták Szaúd-Arábiát egy évekkel ezelőtti határháborúban. 2009-ben elfoglalták a vörös-tengeri kikötőt, Jizant, és csak 70 millió dollárért cserébe voltak hajlandók kivonulni onnét.

A hadművelet mindmáig semmit nem bizonyított. A háború minden, csak nem villám. Lassan már egy éve folyik, és nagyon megszenvedik a jemeniek. Az intenzív bombázások az ország infrastruktúrájának nagy részét eltörölték a Föld színéről, miközben továbbra is a húszik kezén van a főváros, Szanaa, és az ország északi tájának nagy része. Délen pedig az al-Kaida nyomul. Mohammed herceg azonban nem adja fel, eltökélten a tárgyalóasztalhoz bombázná a húszikat.

“Meglehetősen harcias” – mondja róla Jason Tuvey gazdasági szakértő a Capital Economics kutatóintézettől. De őt, mint sok más elemzőt, az nyűgözi le, ahogy Mohammed herceg hozzányúlt azokhoz az őrjítően összetett problámákhoz, amelyek a szaúdi gazdaságot kínozzák. “A gazdasági fronton nagyon jól csinálja. Politikát váltott, és ezért csak dicsérni lehet.”

Ugyanakkor a közel-keleti befolyásért vívott harcban egyre nyiltabban kerül szembe Szaúd-Arábia fő riválisával, Iránnal.

Amikor december közepén bejelentette a 34 tagú, terrorellenes iszlám koalíció megalakulását, megfigyelők szerint nyilvánvaló volt, hogy Irán lebegett a szeme előtt. Teherán erősen támogatja Aszad elnököt Szíriában, direkt módon és a Hezbollahon keresztül egyaránt, Rijád viszont le akarja győzni Aszadot, még mielőtt béketárgyalások kezdődnének.
Most, hogy a szaúdiak kivégezték a síita hitszónokot, Nimr al-Nimr-t, újabb fogat fogért küzdelem bontakozik ki. Irán hagyta, hogy a kivégzés ellen tiltakozó tüntetők felgyújtsák Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét, mire válaszul a szaúdiak más öböl-menti országokkal együtt visszahívták a nagyköveteiket. Az iráni nagykövetség bombázása a jemeni fővárosban, amivel Teherán Rijádot vádolja, tovább élezte a feszültséget.

Egy tavaly nyilvánosságra hozott levélben  az uralkodó családon belüli ellenségei a herceg arroganciájára panaszkodtak. Egészen odáig elmentek, hogy felhívást tettek közzé az uralkodó, a koronaherceg és Mohammed herceg megfosztására a hatalomtól. De semmire nem mentek vele, MbS népszerűsége töretlen Szaúd-Arábiában. A kérdés azonban változatlanul ott van: milyen messzire ragadja el féktelensége Iránnal szemben? Ez a brilliáns fiatalember, aki szunnita harcosként nagyapja nyomdokaiba kíván lépni, gondol-e arra, hogy légicsapást mérjen a síita Iránra? Ez a riasztó lehetőség az, ami miatt úgy tartják: nagyon is veszélyes lehet Mohammed herceg a felekezeti erőszaktól máris súlyosan sújtott térségben. Talán a világ legveszélyesebb embere.

Forrás: globoport