A Lehet Más a Politika (LMP) társelnök-frakcióvezetője szerint lenne forrás arra, hogy a magyar közoktatást és egészségügyet "meg lehessen menteni az összeomlástól".
Schiffer András szerdai, Békéscsabán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: 2008 óta éves szinten 200 milliárd forintot vontak ki az oktatási rendszer fenntartásából és működtetéséből. Hatalomra kerülése esetén az LMP a hiányzó összeget egy cikluson belül visszapótolná - ígérte.
Hozzátette: 300 milliárd forintos többletforrásra lenne szüksége az egészségügynek is.
Schiffer András szerint megvan a fedezet e két rendszer megmentésére: az LMP javaslatai szerint a jövedéki adó meghatározott hányadát közvetlenül az egészségügyi kasszába kellene átcsoportosítani, le kellene állítani a paksi atomerőmű bővítését és az olyan "luxusberuházásokat", mint például a stadionépítések vagy a budapesti Városliget átalakításának terve, és a kormányzati kommunikációs kasszát is meg lehetne "csapolni".
Hozzátette: 300 milliárd forintos többletforrásra lenne szüksége az egészségügynek is.
Schiffer András szerint megvan a fedezet e két rendszer megmentésére: az LMP javaslatai szerint a jövedéki adó meghatározott hányadát közvetlenül az egészségügyi kasszába kellene átcsoportosítani, le kellene állítani a paksi atomerőmű bővítését és az olyan "luxusberuházásokat", mint például a stadionépítések vagy a budapesti Városliget átalakításának terve, és a kormányzati kommunikációs kasszát is meg lehetne "csapolni".
Az ellenzéki politikus közölte: többször javasolták az úgynevezett NAV-botrány kivizsgálását is, ugyanis a láncolatos áfacsalások évente ezermilliárdos összeggel kurtítják meg az államkasszát, és a karácsony előtt benyújtott antikorrupciós törvényjavaslatuk az "offshore lovagok kisöprésével" "alsó hangon" további százmilliárdos megtakarítást jelentene.
Emlékeztetett, a kormány az elmúlt években 1500 milliárd forintot költött energiacégek és bankok vásárlására, és a következő két évben további 955 milliárdot fordítana ilyen célra. Szerinte ha arra használnák az Eximbankot, amire eredetileg létrejött, akkor nem lenne szükség a pénzintézet tőkerendezésére sem.
Schiffer beszélt arról is, hogy a tavaly májusban benyújtott személyi jövedelemadózást módosító javaslatuk a minimálbér szintjén nettó 23 ezer forintot, az átlagbér szintjén nettó 37 ezer forintos béremelést jelentene az embereknek.
Kitért arra, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnázium novemberi nyílt levelében megfogalmazott tiltakozáshoz több mint száz oktatási intézmény és tízezer magánszemély csatlakozott.
Hangsúlyozta: pártja véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy a közalkalmazottak helyett közfoglalkoztatottakat alkalmazzanak bizonyos állások esetén, mert ezzel szerinte "mesterségesen nyomás alatt tartja" a béreket a kormány.
Schiffer András idézte az LMP felmérését, miszerint az egészségügyi szakdolgozók 40 százaléka tervezi, hogy végleg elhagyja Magyarországot. Javaslatuk szerint minimum nettó 50 ezer forinttal kellene megemelni az egészségügyi dolgozók bérét, ami egyes szakdolgozók esetén 50 százalékos emelést jelentene - közölte.
Takács Péter, az LMP békéscsabai önkormányzati képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: hibás lépésnek tartja, hogy az önkormányzatok állami fenntartásba adták az oktatási és az egészségügyi intézményeket, mert így semmilyen rálátásuk nem maradt azok helyzetére és problémáira.
Kifejtette: szerdán benyújtja Békéscsaba jegyzőjének azt a javaslatát, hogy hozzanak létre egy települési oktatási kerekasztalt, amely havonta vagy szükség szerint ülésező, informális, döntéselőkészítő fórum lenne, amelyben az állami fenntartó, az önkormányzat, az oktatási intézmény vezetője, valamint a szakszervezetek képviselői foglalnának helyet. Így a városi közgyűlés évente több alkalommal "viszonylag pontos képet kapna az iskolák helyzetéről" - érvelt.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések