Egyiptomban a politikai stabilizálódás és a gazdaság fellendítését célzó megaprojektek mellett a rendőri túlkapások és a nagy horderejű terrortámadások éve áll az emberek mögött. Ugyanakkor 2015 volt az az év is, amelyben az egyiptomi rezsim újból szalonképessé vált a hadsereg által 2013-ban levezényelt hatalomváltás miatt idegenkedő nyugati vezetők szemében.
Saimáa esz-Szabbág fiatal politikus agyonlövése volt az év első meghatározó eseménye. A 32 éves, békésen tüntető nővel egy rendőr lövedéke végzett, egy nappal a Mubarak-rezsimnek véget vető felkelés évfordulója előtt. A tragédia szimbolikus jelentőségét növelte, hogy a 2011. január 25-én kezdődött megmozdulások egyik fő oka az országban uralkodó rendőri erőszak elleni tiltakozás volt. Szabbág gyilkosát júniusban első fokon 15 év szabadságvesztésre ítélték.

A forradalmi káosz felszámolását célzó erőfeszítések középpontjában a gazdaság fellendítése, valamint az arab tavasz farvizén kialakult vagy megerősödött szélsőséges milíciák elleni harc volt.

Márciusban a gyengélkedő gazdaság újjászületésének kezdetét volt hivatott jelezni a sarm-es-sejki nemzetközi konferencia, amelyet Kairó annak ellenére is sikerként könyvelhet el, hogy a mintegy 100 milliárd dollár értékben aláírt beruházási szerződések és szándéknyilatkozatok nagy része mindeddig nem lépett tovább az elvi stádiumból. Pozitív példaként említendő az energiaszektor fejlesztéséről a német Siemens vállalattal kötött milliárdos szerződés, amelyet egy, az egyiptomi államfőnek átnyújtott berlini meghívás kísért.

Az új Szuezi-csatorna augusztusi megnyitása a gazdasági megfontolások mellett a nemzeti büszkeség szempontjából is fontos szimbolikus jelentőséggel bírt, csakúgy mint az a szeptemberi bejelentés, amely szerint az északi partok közelében rátaláltak a Földközi-tenger legnagyobb földgázmezőjére.

A terrorellenes hadműveletek célkeresztjében a Sínai-félsziget északi része és a polgárháborús Líbiához közeli sivatagi határvidék állt. Előbbi régióban az Iszlám Állam (IÁ) helyi ága az állandó katonai jelenlét és számos terrorellenes hadművelet ellenére rendszeresen hajt végre pontosan összehangolt, pusztító támadásokat a fegyveres erők tagjai ellen. 

Kairó ugyanakkor a régiót és az országot egyaránt fenyegető terrorveszély elleni tettrekészségét demonstrálta, amikor februárban légi csapásokat mért az IÁ líbiai állásaira. Negyed évszázada ez volt az első külföldön végrehajtott egyiptomi katonai akció. A dzsihadisták egy nappal a hadművelet előtt videofelvételt tettek közzé 20 egyiptomi kopt és egy azonosítatlan, afrikai származású keresztény Líbiában elkövetett lefejezéséről.

A régió stabilitásában játszott egyiptomi szerep háttérbe szorította az országban uralkodó emberi jogi helyzettel kapcsolatos nyugati aggodalmakat; Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök több európai fővárosban, egyebek mellett Berlinben és Londonban is vendégeskedett, idén januártól pedig Egyiptom az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai között van, és a testület terrorizmus elleni bizottságát vezeti. Az egyiptomi államfő június elején Magyarországon is járt, eleget téve ezzel a 2014-es megválasztása után átnyújtott budapesti meghívásnak.

Egyiptomon belül tovább folytatódott a 2013-ban megbuktatott rezsim mögött álló iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség elleni hatósági hadjárat. Ennek legkiemelkedőbb pillanata Mohamed Murszi májusban született halálbüntetése volt. Az első fokon hozott ítéletet azzal a váddal szabták ki az elmozdított elnökre, hogy a 2011-es felkelés alatt külföldi fegyveresek segítségével tört ki börtönéből. 

A testvériségen belül eközben egy generációs szakadás tapasztalható, amely nyomán a politika világában csalódott fiatalabb tagok egyre határozottabban szólítanak fegyverbe az "önkényuralom" ellen. A január 25-i felkelés idei évfordulóját megelőző forradalmi felhívásokat széleskörű, több tucat ember letartóztatása mellett zajló biztonsági előkészületek kísérik. 

Az év egyik legmeghatározóbb eseménye a Kogalymavia orosz légitársaság repülőgépét a Sínai-félszigeten október 31-én ért szerencsétlenség volt. Több nyugati kormány mellett Moszkva is hitelt ad az IÁ által közölt forgatókönyvnek, miszerint a 224 ember halálát okozó katasztrófát egy, a repülőgépre felcsempészett robbanószerkezet okozta. Kairó ennek ellenére visszautasította az "elhamarkodott következtetéseket", és az országban folyó vizsgálatok eredményeinek kivárására szólított fel. 

A szerencsétlenség végzetes hatással volt a gazdaság számára nélkülözhetetlen idegenforgalomra. Moszkva határozatlan időre leállította egyiptomi járatait, az egyiptomi légitársaság gépeit pedig kitiltotta légteréből. Számos más ország is leállította a közkedvelt Vörös-tenger parti üdülőközpontba, Sarm-es-Sejkbe és más egyiptomi városokba irányuló légi forgalmát. A közel 100 százalékos szállodai foglalási arányokat mutató téli előrejelzések mostanra 17 százalékra zuhantak.

Az év végén tartott parlamenti választásokkal ugyanakkor teljesült annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben utolsó szakasza, amelyet - akkor még a hadsereg főparancsnokaként - maga Szíszi jelentett be elődjének, Mohamed Murszinak elmozdításakor. A szavazás alacsony, 28,3 százalékos részvétel mellett zajlott, ezért sokan megkérdőjelezték a három és fél éves szünet után összeülő parlament valós, a népakaratból fakadó legitimációját.

Forrás: MTI