Kicsi az a szelete a nemzeti kultúrának, amely valamilyen módon ne kötődne Debrecenhez - mondta a város polgármestere péntek este a magyar kultúra napján a Csokonai Nemzeti Sínházban rendezett ünnepségen.
Papp László (Fidesz-KDNP) utalt az elmúlt évszázadok Református Kollégiumban nevelkedett diákjaira és hazánk reformkori és azt követő kultúrtörténetére, majd hozzátette: Debrecennek kiemelkedő szerepe van a magyar kultúra napja gondolatiságában.

Szavai alátámasztására elmondta: nemzeti imánk, a Himnusz költője a debreceni Református Kollégium diákja volt csakúgy, mint a magyar irodalom számos kiemelkedő alakja: Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Gulyás Pál vagy "dóczys" diákként Szabó Magda.

Papp László beszélt a kultúra, a nyelv összekötő szerepéről, a debreceni cívis hagyományokról, majd kijelentette: csak akkor erős igazán egy nemzet, ha őrzi, fejleszti és terjeszti kulturális értékeit, megéli és tovább örökíti hagyományait.

"Debrecen város vezetésének nem is lehet más a feladata, mint az, hogy a sok évszázad alatt kiérlelődött, sajátos debreceni kultúrát megőrizze és megújítsa úgy, hogy megfeleljen a mai kornak (...), és mutassa meg kulturális értékeit, az egész Kárpát-medencét behálózó kulturális kapcsolatrendszerét Európának és a világnak" - hangsúlyozta a városvezető.

Papp László ennek érdekében új, közös együttműködésre hívott minden Debrecent szerető, kultúráját értékelő, érte dolgozni, tenni akaró polgárt.

Felidézte, hogy a magyar kultúra napján, péntek reggel a város országgyűlési képviselőivel jelentették be: Debrecen Európa Kulturális Fővárosa kíván lenni 2023-ban, ezért indul azon a megmérettetésen, amelyen 2019-ben eldől, hogy melyik magyar város képviselheti a nemzeti kultúránk ügyét kulturális fővárosként. Debrecen partneri együttműködést ajánl a hajdúsági és bihari településeknek határon innen és túl, számít a testvérvárosára, Nagyváradra, a Városok és Falvak Szövetségének tagtelepüléseire és a pályázatukat támogatni tudó térségbeli megyeszékhelyekre - tette hozzá.

Papp László szerint a cím elnyerése érdekében olyan programot szeretnének megvalósítani, amely a határon túli szórványmagyarság számára is segítséget nyújt magyarságuk és kultúrájuk megtartásában. "Együtt kívánunk működni azokkal a településekkel, amelyekkel mélyen gyökerező, láthatatlan kulturális háló kapcsol össze, Ady szülőhelyétől, Érmindszenttől, Arany János otthona, Nagyszalontáig bezárólag" - mondta Debrecen polgármestere a város magyar kultúra napi ünnepségén.

A Csokonai Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen átadták a város kulturális díjait. A Debrecen Kultúrájáért díjat vehette át Mohos Nagy Éva operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja, tanszékvezető főiskolai tanár és Aczél Géza babérkoszorús költő, az Alföld irodalmi folyóirat nyugalmazott főszerkesztője.

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma posztumusz adományozta a díjat Julow Viktor irodalomtörténésznek, műfordítónak, a Debreceni Egyetem néhai professzorának.

Az alapítvány alkotói ösztöndíját heten vették át, majd Színházi legenda és emlékezet címmel szemelvényeket mutattak be a Csokonai színház művészei a városhoz kötődő drámaírók műveiből. Az est második részében Szentpéteri Csilla adott ünnepi koncertet a 150 éves Csokonai Színházban.

Forrás: MTI