Egyebek mellett honvédelmi és belügyi tárgyú, valamint kéményseprő-ipari és energetikai témájú törvénymódosítások bizottsági jelentéseinek vitáival, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti első ülésnapja hétfőről keddre virradó éjszaka.
Honvédelmi és belügyi tárgyú törvénymódosítások vitái

A képviselők elsőként a hadigondozásról szóló jogszabály azon változtatásával foglalkoztak, amely a határon túli magyarokra is kiterjesztené a támogatásokat.

A fideszes Kucsák László és a kereszténydemokrata Vejkey Imre mellett a szocialista Demeter Márta és a jobbikos Kulcsár Gergely is támogatta a módosítást. Az előterjesztőként felszólaló fideszes Kovács Zoltán köszönetet mondott a törvénymódosítás támogatóinak.

Az aktuális honvédelmi törvénymódosítások vitájában a fideszes Ágh Péter egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tömeges válsághelyzetben a parancsnokok rugalmasabban alkalmazhassák a honvédek és a honvédségnél dolgozó közalkalmazottak munkaidejét. 

Ezzel szemben a szocialista Harangozó Tamás és Demeter Márta alkotmányellenesnek nevezte ugyanezt, hangsúlyozva, hogy ilyen típusú módosításokat csak rendeletben lehetne szabályozni.

A jobbikos Kulcsár Gergely azt mondta, a kormánynak nemcsak szavakban kellene elismernie a válsághelyzetben szolgálatot teljesítő katonákat, hanem a megfelelő váltás és túlórapénz biztosításával.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár az MSZP-s képviselőihez címzett válaszában kiemelte, a parancsnokok felelősséggel ki tudják majd jelölni, milyen feladatokat kell elvégezniük a tömeges válsághelyzetben dolgozóknak.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénymódosítás vitájában Ágh Péter (Fidesz) arra emlékeztetett, a javaslatot korábban félreérthető módon úgy fogalmazták meg, hogy abból több hírportál is azt a következtetést vonta le, a kormány titkosszolgálatot akar küldeni a sajtóorgánumokhoz. A kormánypárti politikus szerint a hasonló félreértések elkerülése érdekében több fogalmat is tisztázni kell.

Demeter Márta bölcs felismerésnek nevezte a félreértés tisztázását, problémásnak nevezte ugyanakkor, hogy a javaslat "biankó csekket" ad ahhoz, hogy később bármilyen szervezetnek kötelezően előírják a titkosszolgálat alkalmazását. Ugyanígy vélekedett a jobbikos Mirkóczki Ádám, aki szerint ezt úgy lehetne elkerülni, ha a kormány felsorolná az érintett intézményeket, szervezeteket.

Kontrát Károly belügyi államtitkár zárszavában azt mondta, az előterjesztés elsődleges célja, hogy a kormány tartani tudja az ágazatnak ígért bérfejlesztést.

Kéményseprő-ipari törvény módosítása: többszereplőssé válhat a piac

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában Németh Szilárd (Fidesz) előterjesztőként azt mondta, az élet- és vagyonbiztonság hosszú távú és zavartalan fenntartása az elsődleges céljuk.

Felidézte, hogy a bár a rezsicsökkentést 2012-ben kiterjesztették, a kéményseprési díjakat az embereknek kellett kifizetni. Hosszan tárgyaltak erről, de nem jutottak eredményre. Most ezzel a javaslattal a csökkentés 100 százalékos lesz, a polgárok ingyenesen kapják a szolgáltatást, emellett pedig többszereplőssé válik a piac, az állami szerv, a katasztrófavédelem is belép arra.

Heringes Anita (MSZP) közölte: populista, átgondolatlan a törvényjavaslat és a mostani kéményseprő-ipari cégek csak a közületi feladatokat láthatják el, amiből nem fognak tudni megélni.

Szilágyi György (Jobbik) szerint "semmi sincs ingyen", a kormány az adófizetők pénzéből fizeti majd ki a szolgáltatást, az egyik zsebből a másikba teszik a pénzt.

Hozzátette, korábban sem működött jól a rendszer, akkor is a katasztrófavédelem felügyelte, de nem tettek semmit, és a munkavállalókkal sem egyeztettek a mostani módosításról.

További bizottsági jelentések vitái

Az energetikai tárgyú törvények módosítása bizottsági jelentésének vitájában Mesterházy Attila szólalt csak fel, aki azt emelte ki: problémának látja, hogy a világpiaci ár nem jelenik meg az áram árában sem.

Jelezte továbbá, hogy örültek volna, ha olyan jogszabályi környezetet alakít ki a kormány, amely jobban támogatja a zöldenergiába való befektetést.

Az árubemutatókkal egybekötött termékértékesítéssel kapcsolatos törvények módosításával kapcsolatban Tóth Bertalan (MSZP) jelezte, hogy támogatni fogják a végszavazáson a javaslatot,  a módosításokat viszont azért nem szavazták meg a törvényalkotási bizottságban, mert azok kiskapukat nyitottak volna.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a termékbemutatókon kapható termékek silány minőségére hívta fel a figyelmet.

Ezt követően a kormányoldal mellett a szocialista Harangozó Gábor és Mesterházy Attila is egyetértett a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületté nyilvánításával.

Az oktatási törvények módosításának vitájában Mesterházy Attila azt mondta, az ágazatban nemzeti minimumot kellene kialakítania a pártoknak.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a fideszes Bodó Sándor a VIII. Kárpát-medencei vőfélytalálkozóra emlékezett, míg Ágh Péter (Fidesz) Bük település 750 éves fennállását idézte fel.


Az ülésvezető Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. A parlament kedd reggel folytatja munkáját.