David Cameron brit miniszterelnök csütörtökön közölte a német kancellárral, hogy már nem számít megállapodásra az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén azokról az uniós reformokról, amelyeket London igényel a további brit EU-tagság fejében - közölte csütörtökön a Downing Street.
A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint Cameron és Angela Merkel egyetértett abban, hogy sikerült ugyan "jelentős haladást" elérni, de maradtak nehéz megoldandó kérdések.

Cameron telefonon beszélt a kérdésről a német kancellárral, és kifejtette neki, hogy Nagy-Britannia törvényileg kötelező érvényű, visszafordíthatatlan módosításokat kíván az EU működésében. A brit kormányfő elismerte ugyanakkor: a London által igényelt reformok olyan mértékűek, hogy azokat nem lehet "egy menetben" elérni. 

A Downing Street szóvivője szerint Cameron emiatt már nem vár megállapodást e reformigényekről a decemberi EU-csúcson.

A brit kormány célja ehelyett most a tárgyalások ütemének fenntartása, és az, hogy a decemberi csúcsértekezleten "tartalmas tárgyalásokat" folytathasson az uniós társállamokkal a javasolt változtatások minden egyes eleméről.

Merkel kancellár egyetértett ezzel a megközelítéssel, és hangsúlyozta elkötelezettségét olyan megoldások felkutatására, amelyekkel orvosolhatók a brit aggályok - fogalmazott csütörtöki tájékoztatóján a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

David Cameron a múlt hónapban ismertette hivatalosan a brit kormány EU-reformigényeit. A Brüsszelnek és a társállamoknak megküldött javaslatcsomagban kiemelt helyen szerepelt a legvitatottabb szigorítási terv is, amelynek alapján az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a brit kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást. Ez több mint 220 ezer olyan külföldit jelent, akit a brit jóléti kassza segélyez.

A konzervatív párti brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozása lenne.

Cameron a jóléti ellátások szigorítása mellett szeretné elérni azt is, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig ne vonatkozzék a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz.

Forrás: MTI