1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette.

Bertók László Kossuth-díjas költőt köszöntötték hétfőn Pécsen abból az alkalomból, hogy december 6-án ünnepelte 80. születésnapját. 

A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban rendezett eseményen a költőt mintegy százötven résztvevő előtt a Jelenkor irodalmi folyóirat szerkesztősége, valamint írótársai, barátai méltatták. A pécsi Szélkiáltó együttes versei megzenésített változataival, Parti Nagy Lajos költő, író az alkalomra írt verssel köszöntötte pályatársát. 

Bacskó Tünde és László Csaba színművészek a műveiből - köztük legújabb, a napokban a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Firkák a szalmaszálra című kötetéből - olvastak fel. 

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) pécsi polgármester kiemelte, hogy bár Bertók László nem a baranyai megyeszékhely szülötte, mégis igazi pécsi lokálpatrióta: az egyik legmegbecsültebb tagja a közösségnek. 


A költőt 2008-ban Pécs díszpolgára címmel tüntették ki - emlékeztetett a városvezető. 

Az ünnepségen Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárának üzenetét is tolmácsolták, amelyben a politikus Bertók Lászlót a "népiek és urbánusok hídépítő költőjének" nevezte. 

Bertók László 1935. december 6-án, a Somogy megyei Vésén született. 1975-től a Jelenkor című folyóirat belső munkatársa, 1999-től főmunkatársa lett. 1992-93-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja volt, 1998 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1965 óta Pécsett él. 

A hétfői eseményen Bertók László pécsi kötődéséről azt mondta, "olyan helyre szeretettem volna menni, ahol irodalom van, folyóiratok működnek, ahol írók élnek". 

Bertók László munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták. 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben pedig a Kossuth-díjat is átvehette. 

Pályafutásáról igen gazdag és igényes szakirodalom szól, jelentős esszét írt róla Ágh István, Domokos Mátyás, Tandori Dezső, Margócsy István, és két fo