A Facebook kétségtelenül világjelenséggé nőtte ki magát. Alkalmasint azt is bebizonyítva, hogy a közösségi portálban is van pénz. Részvényértékben számítva egészen biztosan. Ennek nagyságát jelzi, hogy a részvények 99%-ának értéke mintegy 45 milliárd dollár. Na, ennyit adományozott a Facebook alapítója és felesége egy, a gyermekük nevével bejegyzett alapítványnak.
Valószínűleg sokáig az egyik, ha nem a legnagyobb jótékonysági célra fordított magánadomány lesz Mark Zuckerberg és Dr. Priscilla Chan adománya, melynek felhasználási céljaként olyanok elősegítését is célul tűzte, mint a személyre szabott tanulás, a gyógyítás, az erős emberi közösségek építése. Mely utóbbi nem tévesztendő össze az erős emberek oligarchikus dacszövetségével. Mert akkor, ha Zuckerberg ilyesmire vágyik, akkor ennyi pénzből megoldotta volna magának. Ezzel szemben az alapítványnak létrehozott Facebook-oldalon közzétették: gyermekük teljes korosztályának szeretnék jobbá tenni az életét. Ami, lássuk be, a milliárdok ellenére is merész kijelentés. Azonban egy alapítvány olyasmi, amihez később is lehet csatlakozni. Miközben alig valószínű, hogy Mark Zuckerberg hirtelen elveszíti minden kezdeményező készségét. Így vélhetően van, vagy lesz még pár innovatív ötlet a tarsolyában.

Akkor pedig valószínűleg nem Magyarországon lennénk, ha rögtön ne jelentek volna meg a szájukat fitymálva elhúzó kommentelők. Az innováció kapcsán olyasmiket emlegetve, hogy az alapítvány létrehozása puszta adóelkerülési manőver. Átpumpálva a családi vagyont egy családi alapítványba. Nem ismerem az amerikai adótörvényeket, tehát tegyük fel, hogy ez így van. Ebben az esetben a fitymáló honfitársaknak mérlegelésre ajánlanám a következőket. Tegyük fel, hogy az alapítvány valóban ezzel az elsődleges céllal jött létre, de eközben valóban megvalósít jótékonysági, generációs célokat, és esetleg odavonz további pénzeket, támogatásokat. További kutatásokat finanszírozva betegségek leküzdésére, az oktatás fejlesztésére, a következő generációk életkilátásainak javítására, boldogulásának leküzdésére.

Alternatívaként pedig mondjuk létrehozhattak volna egy alapítványt, mondjuk Zuckerbergville megalapozására. Az adóhatóság szemét néhány vendégmunkás jótékonysági foglalkoztatásával kiszúrva. Mely alapítvány másodlagos céljaként a futball és a futsal viszonyrendszerének, és az öltözők hangulati elemeinek kutatását tűzi ki. Még az is lehet, hogy adóügyileg össze lehet hozni egy ilyen alapítványt is. Elvégre a szcientológiai pénzgyűjtést is el lehetett sütni vallásnak. Amennyiben a két lehetőséget, a valóban jótékonysági célt, és annak egyfajta magyarosch átiratát nézem, akkor a fanyalgóknak üzenem: Zuckerberg megoldása sokkal szimpatikusabb.

Valahogy jobbnak, a jövőt jobban szolgálónak tűnik egy majdani, Zuckerberg-kórház és Gerontológiai Intézet, ha lesz ilyen, mint az alternatívaként felvillantható Zuckerbergville-i Zuckerberg Stadion és távfütőközpont.