A francia kormány alkotmánymódosítást tervez annak érdekében, hogy a jövőben akár fél évre is ki lehessen hirdetni a rendkívüli állapotot, amely a jelenlegi szabályozás szerint legfeljebb három hónapig tarthat - közölték csütörtökön kormányzati források.
Francois Hollande francia államfő a november 13-i párizsi merényletek estéjén hirdette ki a rendkívüli állapotot, amelyet a parlament a múlt héten február 26-ig három hónapra meghosszabbított.
A köztársasági elnök november 16-án elmondta, hogy az alkotmánymódosítással a kormány bevezetné a "polgári válságrendszer" fogalmát a "háborús terrorizmus" ellen.
Az alkotmány jelenleg úgynevezett ostromállapot és nem rendkívüli állapot kihirdetését teszi csak lehetővé egy 1955-ben elfogadott törvény alapján, amelyet a mostani merényletek után már módosított a parlament.
Az új törvényre azért volt szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.
Rendkívüli állapotot korábban csak háromszor hirdettek ki Franciaországban: az algériai függetlenségi háború idején, 1984-ben Új-Kaledóniában és 2005-ben a külvárosi zavargások idején az érintett elővárosokban.
A rendkívüli állapot keretében kijárási tilalom rendelhető el, védett övezetek állapíthatók meg, és házi őrizetbe helyezhető minden olyan ember, akivel szemben felmerül a közrend megzavarásának a gyanúja.
A francia hatóságok a november 13-i párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében eddig 2235 helyen tartottak házkutatást, 263 embert állítottak elő, közülük 232-t vettek őrizetbe, és 334 fegyvert foglaltak le.
Szerdán a nemzetgyűlésben több képviselő kérte, hogy a rendkívüli állapot alkalmazása ellenőrizhető legyen, ugyanis a francia sajtó naponta számol be állítólagos túlkapásokról, amikor is olyan embereket állítanak elő vagy helyeznek házi őrizetbe, akik ellen téves bejelentés érkezett.
Az államfő által javasolt alkotmánymódosítást a parlament két házának együttes ülésén - kongresszuson - háromötödös többséggel vagy pedig egy népszavazásnak kell jóváhagynia. A kormány már előzetesen kizárta, hogy referendumot ír ki a javaslatról. A tervezetet december 23-i ülésén vitatja meg a kormány, és jövőre kerülhet vitára a parlament elé.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések