A felsőoktatás és Európa jövője volt a témája a Fidelitas Tatárszentgyörgyön tartott háromnapos konferenciájának szombat délutáni részében.
A meghívott előadók, Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára, Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, volt oktatási miniszter és Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a felsőoktatás helyzetéről, a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégai programról vitázott. 

Palkovics László arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás óta folyamatos az átalakítás a területen, s 25 év után szükséges vált a tartalmi fejlesztés. Az elkövetkező időszakban arra kell fókuszálni, hogy mit és hogyan oktatunk, kutatunk - mondta.
Hiller István helyesnek tartotta a stratégia megszületését és koherensnek nevezte azt. Azt mondta: a 2011 végén elfogadott nemzeti felsőoktatási törvény rossz szakmai munka volt, s helyes volt, hogy a koncepciót átgondolták. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a felsőoktatás nem kapcsolódik a közoktatáshoz, a szakképzéshez, "akkor baj van". Szerinte koncepcióját tekintve a felsőoktatás előbbre tart, mint a közoktatás.

Bódis József egyetértett abban, hogy egységes oktatási rendszerben kell gondolkodni, de hozzátette, hogy szerinte a szakképzés sincs rendben. A rektor jó stratégiának nevezte a dokumentumot, ugyanakkor problémaként jelezte a kancellári rendszert, amit fékként értékelt és a finomhangolását sürgette. 
Hiller István fontosnak tartotta az oktatás és a gazdaság világa közötti együttműködést, ugyanakkor kiemelte: nem lehet abba csapdába esni, hogy a felsőoktatás politikájának részleteit annak megfelelően alakítják, hogy mit rendel a gazdaság.

Palkovics László hangsúlyozta: a dokumentumban csak az van meghatározva, hogy milyen diplomás arányt kell elérni (szerinte hosszú távon a magyar társadalom működéséhez 30-35 százalék kell). Hozzátette: szerepelnek benne fókuszterületek, ezeket azonban évente felül kell vizsgálni. 
A kerekasztal-beszélgetésen az egyik legélénkebb a vitát a kancellári rendszer váltotta ki. Az MRK elnöke hangsúlyozta: a felsőoktatásnak nem az a célja, hogy jó gazdasági mutatókat produkáljon, hanem hogy a jövő értelmiségét képezze, használható diplomát adjon. Szólt arról is, hogy álláspontja szerint rossz módszerrel lettek kiválasztva a kancellárok, sokan korábban nem voltak kapcsolatban a felsőoktatással. Hozzátette: a kancellároknak nincs víziójuk a felsőoktatásról vagy az intézményről.

Hiller István a szerint a probléma az, hogy "két dudás nem fér meg egy csárdában", s a rektor szerepe protokolláris lett. Ebben a rendszer a valódi irányító a kancellár - fogalmazott.

Az államtitkár a kancellári pozíciót megvédve azt hangsúlyozta, hogy ők az intézmény gazdálkodásáért felelősek, azért, hogy az intézmények az alapfeladataikat el tudják látni. 
Az egyetemi politizálást témáját felevető hallgatói kérdésre válaszolva az államtitkár támogathatónak tartotta azt, Hiller István pedig úgy fogalmazott, hogy a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek tevékenységét "kimondottan kívánatosnak" tekinti, Bódis József ugyanakkor megjegyezte, hogy a rektorok félnek, hogy ez problémát fog okozni.

A konferencia szombati záró előadását Gyürk András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, a Fidelitas alapító elnöke tartotta Merre tovább Európa címmel. A politikus többek között, arra hívta fel a figyelmet, hogy európai bevándorláspolitika már azelőtt megbukott, mielőtt az új népvándorlás kezdetét vette volna. 
"Kiderült, hogy a multikulturalizmus csőd Európában, a társadalmi feszültségek a multikulturalizmus kísérlete közben nőttek, a biztonság pedig ott, ahol nagy bevándorló népesség volt, csökkent" - jelentette ki. 

Hozzátette: a migrációra az egyetlen józan ésszel adható válasz éppen ezrét az lett volna, ha Európa "megálljt parancsol". Nem ez történt, s a helyzet kezelésére megszületett a kvóta, amely egyszerre ésszerűtlen, jogszerűtlen és veszélyes. Mint kifejtette: ésszerűtlen, mert a kvóta eredményeképpen csak növekedni fog a bevándorlók száma, veszélyes, mert szétteríti a terrort, de veszélyezteti a kulturális identitást is, és jogtalan, mert a tagállamok az Európai Unióhoz való csatlakozáskor nem vállaltak ilyet. Jogtalan azért is, mert maguknak a bevándorlóknak a jogait is semmibe veszi - tette hozzá.
Gyürk András szerint a kontinens mára egy kiüresedett, technokrata-bürokrata Európa lett. "Nincsenek többé lelkesítő ideák, Európa mintha elvesztette volna életkedvét, s ennek eredményeként termékenységét is" - mondta. Úgy vélekedett, hogy a liberális Európa a mai formájában tarthatatlan. 

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság egyben esély is. Mint fogalmazott, végre "a lényegről kezdünk beszélni", s Európa eljuthat az újratervezéshez.
A politikus kiemelte: ennek az európai változásnak mi magyarok a kovászai lehetünk. Ehhez pedig három feltételnek kell megfelelni: ki kell tartani a kvóta elleni harcban, fenn kell tartani a gazdasági sikerességet és szövetségeseket kell gyűjteni - jelentette ki a politikus.

Forrás: MTI