Végéhez közeledik a Mohácshoz közeli Belső-Béda holtágon a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) tájrehabilitációs programja, amelyet a Magyarország és Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósítottak meg - közölte a DDNP az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint a Három folyó - egy cél elnevezésű projekt az UNESCO által is elismert Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátumot létrehozó horvát és magyar természetvédelmi szervezetek együttműködésével jött létre. A projektet 930 ezer euróval támogatta az Európai Unió, a DDNP 358 ezer eurót fordíthatott a holtág fejlesztésére.

A projekt keretében a nemzeti park a holtág tájképi rehabilitációját, vízminőségének javítását végezte el, és fejlesztette a horgászati infrastruktúrát. Eltávolítottak 400 elöregedett horgászstéget, helyettük 65 új, tájba illő, fából készült horgászhelyet építettek ki.

Gáborik Ákos, a projekt adminisztrátora az MTI-nek arról számolt be, hogy biológiai módszerrel csökkentették a víz szervesanyag-tartalmát. A holtág, amely nincs élő kapcsolatban a Dunával, egy belvízcsatornából kapja a felszíni vízutánpótlást, ez azonban jelentős műtrágyaterheléssel is jár. A holtág középső részén ezért erőteljes iszapképződés alakult ki. A szakemberek egy, a tápanyagokat elbontó baktériumkészítményt juttattak a vízbe, ezáltal helyreállhat a holtág ökológiai egyensúlya. A beavatkozásnak köszönhetően már ez év nyarán sem történt halpusztulás a Belső-Béda leginkább érintett, középső részén - mondta.

A jelentős természeti értéket képviselő Belső-Béda holtág a rezervátum pufferterületén helyezkedik el. Szerepel az úgynevezett szentély típusú holtágak listáján, amely a víz, a meder és az azt övező erdők szempontjából is a természetes állapotot őrző holtágakat tartalmazza. A Kölkedi-Dunának is nevezett holt meder és környezete számos védett faj - mocsári teknős, szürke gém, fekete gólya, réti sas, bakcsó - élőhelye.

A 15 kilométeres, mintegy 70 hektárnyi víz emellett őshonos halfajokkal telepített horgászparadicsom is.

A Duna-Dráva-Mura Bioszféra Rezervátumot a DDNP mellett hat horvát megyei természetvédelmi szervezet működteti; a program keretében a horvát partnerek többek között madártani felméréseket végeztek, madármegfigyelő tornyokat állítottak fel, oktatási épületeket újítottak fel, és őshonos lovakat vásároltak azért, hogy a tájat vissza tudják alakítani természetes formájába.

Forrás: MTI