Közép-Európa a gazdasági növekedés motorja lehet az Európai Unióban a térség államai és Németország összefogásával - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn Berlinben, a régió és Németország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó német külgazdasági szövetség (Osteuropaverein der deutschen Wirtschaft) konferenciáján.
Varga Mihály a 25 éve alapított tekintélyes gazdasági érdekképviseleti szervezet nemzetközi tanácskozásán (Osteuropa Wirtschaftstag 2015) elmondott beszédében kiemelte: a magyar kormánynak továbbra is célja, hogy minél vonzóbbá és kiszámíthatóbbá tegye a befektetési környezetet, és ebben számít a német vállalatok együttműködésére.
Magyarországon véget ért a konszolidáció korszaka, a gazdaság teljesítménye 2015 elején elérte a válság előtti szintet, és a korábbinál szilárdabb és kiegyensúlyozottabb, több pilléren nyugvó növekedés indult meg - hangsúlyozta a miniszter.
A 2010-ben elindított konszolidációról és szerkezeti átalakításokról egyebek mellett elmondta, hogy az államháztartás hiánya a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva stabilan a 3 százalékos uniós határérték alatt van, a GDP-arányos államadósság uniós összevetésben kiemelkedő mértékben csökken, a GDP kiugró ütemben növekedik, miközben a munkaviszonyban állók száma 25 éves csúcsra emelkedett, és a munkanélküliség 20 éves mélypontra süllyedt.
A makrogazdasági és fiskális folyamatok mind azt tükrözik, hogy "a magyar reformok működnek", és a magyar gazdaság nem csupán jól teljesít korábbi eredményeihez képest, hanem "versenyképessé vált globális szinten" - húzta alá a nemzetgazdasági miniszter.
A növekedést megalapozó tényezők közül kiemelte a beruházások "figyelemre méltó" élénkülését, rámutatva, hogy tavaly 10 százalékot meghaladó mértékben növekedtek a beruházások, és 21,7 százalékra emelkedett a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, ami az uniós és a régiós átlagot is meghaladja.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar-német gazdasági együttműködés kulcsfontosságú volt az eddigi eredmények eléréséhez. A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikusan bővült az utóbbi években, a Németországba irányuló kivitel csak tavaly 10,5 százalékkal növekedett, és Németország részesedése a magyar exportban 27,7 százalékra emelkedett.
További jelentős növekedésre van lehetőség a járműipar, az orvosi műszergyártás, a műanyagipar és az élelmiszertermelés területén.
Ugyanakkor Németország a beruházásokban is az első számú partner, előzetes becslések szerint tavaly év végén már 18 milliárd eurót tett ki a német cégek által végzett beruházások értéke, és valamennyi külföldi működőtőke-beruházást tekintve 24,1 százalékos a német részarány - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A kormány számításai szerint középtávon évente 2,5-3 milliárd euró működőtőke érkezik Magyarországra, és ebben reményei szerint továbbra is magas, 24 százalék feletti lesz a német részarány - tette hozzá.
A fenntartható növekedés biztosításához négy területre kell összepontosítani.
Először is fel kell gyorsítani a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló 34 milliárd euró hatékony felfelhasználását, ezért a kormány 2017 első fél évéig meghirdeti az összes támogatási programot, pályázatot. Másodszor ösztönözni kell a hitelezést, különösen a vállalatok finanszírozását, mert a vállalati hitelek állományának növekedési üteme még elmarad az éves szinten optimális 6-7 százaléktól - mondta Varga Mihály. Hozzáfűzte, hogy a hitelezés élénkítését szolgálja a bankadó 50 százalékos csökkentése 2016-ban, és további mérséklése 2017-ben.
A harmadik terület a munkaerőpiac rugalmasságának erősítése, és a duális képzési rendszer fejlesztése, amelyhez a német gyakorlat "ideális modellt" kínál - mondta a miniszter. A negyedik terület a beruházásösztönzés, különös tekintettel az építőiparra, a lakásépítésre, és -korszerűsítésre.
A kormány "világosan és pontosan" megfogalmazza gazdaságpolitikai célkitűzéseit, a gazdasági szereplőknek "biztonságot és kiszámíthatóságot" nyújtó költségvetést és szabályozói rendszert alkot, illetve működtet, a lehető legnagyobb mértékben könnyíti a hozzáférést az uniós fejlesztési forrásokhoz, és biztosítja a "piacképes tudás" megszerzésének lehetőségét az embereknek - mondta Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter berlini látogatása során tárgyal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel és Sigmar Gabriel gazdasági miniszterrel.
Forrás: MTI
Magyarországon véget ért a konszolidáció korszaka, a gazdaság teljesítménye 2015 elején elérte a válság előtti szintet, és a korábbinál szilárdabb és kiegyensúlyozottabb, több pilléren nyugvó növekedés indult meg - hangsúlyozta a miniszter.
A 2010-ben elindított konszolidációról és szerkezeti átalakításokról egyebek mellett elmondta, hogy az államháztartás hiánya a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva stabilan a 3 százalékos uniós határérték alatt van, a GDP-arányos államadósság uniós összevetésben kiemelkedő mértékben csökken, a GDP kiugró ütemben növekedik, miközben a munkaviszonyban állók száma 25 éves csúcsra emelkedett, és a munkanélküliség 20 éves mélypontra süllyedt.
A makrogazdasági és fiskális folyamatok mind azt tükrözik, hogy "a magyar reformok működnek", és a magyar gazdaság nem csupán jól teljesít korábbi eredményeihez képest, hanem "versenyképessé vált globális szinten" - húzta alá a nemzetgazdasági miniszter.
A növekedést megalapozó tényezők közül kiemelte a beruházások "figyelemre méltó" élénkülését, rámutatva, hogy tavaly 10 százalékot meghaladó mértékben növekedtek a beruházások, és 21,7 százalékra emelkedett a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, ami az uniós és a régiós átlagot is meghaladja.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magyar-német gazdasági együttműködés kulcsfontosságú volt az eddigi eredmények eléréséhez. A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikusan bővült az utóbbi években, a Németországba irányuló kivitel csak tavaly 10,5 százalékkal növekedett, és Németország részesedése a magyar exportban 27,7 százalékra emelkedett.
További jelentős növekedésre van lehetőség a járműipar, az orvosi műszergyártás, a műanyagipar és az élelmiszertermelés területén.
Ugyanakkor Németország a beruházásokban is az első számú partner, előzetes becslések szerint tavaly év végén már 18 milliárd eurót tett ki a német cégek által végzett beruházások értéke, és valamennyi külföldi működőtőke-beruházást tekintve 24,1 százalékos a német részarány - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A kormány számításai szerint középtávon évente 2,5-3 milliárd euró működőtőke érkezik Magyarországra, és ebben reményei szerint továbbra is magas, 24 százalék feletti lesz a német részarány - tette hozzá.
A fenntartható növekedés biztosításához négy területre kell összepontosítani.
Először is fel kell gyorsítani a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló 34 milliárd euró hatékony felfelhasználását, ezért a kormány 2017 első fél évéig meghirdeti az összes támogatási programot, pályázatot. Másodszor ösztönözni kell a hitelezést, különösen a vállalatok finanszírozását, mert a vállalati hitelek állományának növekedési üteme még elmarad az éves szinten optimális 6-7 százaléktól - mondta Varga Mihály. Hozzáfűzte, hogy a hitelezés élénkítését szolgálja a bankadó 50 százalékos csökkentése 2016-ban, és további mérséklése 2017-ben.
A harmadik terület a munkaerőpiac rugalmasságának erősítése, és a duális képzési rendszer fejlesztése, amelyhez a német gyakorlat "ideális modellt" kínál - mondta a miniszter. A negyedik terület a beruházásösztönzés, különös tekintettel az építőiparra, a lakásépítésre, és -korszerűsítésre.
A kormány "világosan és pontosan" megfogalmazza gazdaságpolitikai célkitűzéseit, a gazdasági szereplőknek "biztonságot és kiszámíthatóságot" nyújtó költségvetést és szabályozói rendszert alkot, illetve működtet, a lehető legnagyobb mértékben könnyíti a hozzáférést az uniós fejlesztési forrásokhoz, és biztosítja a "piacképes tudás" megszerzésének lehetőségét az embereknek - mondta Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter berlini látogatása során tárgyal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel és Sigmar Gabriel gazdasági miniszterrel.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések