A planetáriumok működésének tapasztalatairól, az oktatásban betöltött szerepük fontosságáról tanácskoztak annak a workshopnak a résztvevői, amelyet hétfőn tartottak az ország első, Pécsett berendezett állandó planetáriuma megnyitásának 40. évfordulóján a baranyai megyeszékhelyen.
A szakember szavai szerint az animációs trükkök, a különböző látványelemek segítenek abban, hogy a közönséget, különösen a gyerekeket "odaragasszák" a székekhez, így bővítsék ismereteiket, s helyre tegyék azokat a valótlanságokat, "kificamított dolgokat", amelyek a fantasztikus filmekben esetenként megjelennek.
Nagyváradi László kitért rá: a csillagászattal kapcsolatos oktatómunka nagy kihívást jelent a csillagászat fogalomrendszerének bonyolultsága és amiatt is, hogy bár a Hubble űrteleszkópnak, radaroknak, rádiótávcsöveknek köszönhetően az ember egyre nagyobb részét, de még mindig csak kis részét láthatja a világegyetemnek, s nehéz elfogadni, hogy az jelentős százalékban nem velünk él, távoli galaxisok esetén a képek évmilliárdos múltat mutatnak.
A csillagász előadó a planetáriumok jövőbeni fejlesztési lehetőségeiről szólva megjegyezte: az Egyesült Államokban már próbálkoznak azzal, hogy a lehető legtöbb érzékszervre hassanak az előadások során. Ezek között említette a különböző szagokat, füstöket, hanghatásokat, és egyebek mellett a hőmérsékletváltozást.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke arról szólt, hogy az Európa egyik legkorszerűbb vetítőberendezésével és hangtechnikájával felszerelt mai pécsi planetárium 2012 óta működik az Európa Kulturális Fővárosa program keretében kialakított Zsolnay-negyedben, szolgálva a tudományt és a tudományos ismeretterjesztést.
Vincze Balázs, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: a nyolc méter átmérőjű kupolával fedett, egyidejűleg negyvenöt ember befogadására alkalmas, évente mintegy ezer programot szervező új pécsi planetárium rendkívül népszerű, megnyitása óta több mint hetvenezer látogatót fogadott.
Magyarország első planetáriumát 1975. november 30-án adták át, ám az egykor évi több ezer érdeklődőt fogadó mecsekoldali épület a nehéz megközelíthetőség és a fejlesztések elmaradása miatt idővel elvesztette vonzerejét, a kétezres évek közepén végleg bezárt. Az új planetárium megnyitására a kulturális fővárosi beruházások keretében nyílt mód.
A régi épület 1960-ban készült, kizárólag tudományos bemutatókra alkalmas vetítőberendezése helyett egy olyan eszköz beszerzése vált szükségessé, amely a mai közönség igényeit kielégítve háromdimenziós látványelemekkel fűszerezett vetítéssel képes az ismeretterjesztésre.
Az évforduló alkalmából rendezett workshopon több mint harminc szakember, csillagász és planetáriumok képviselői vettek részt, az intézmény bejáratánál pedig kiállították a korábbi planetáriumban használt eredeti Carl Zeiss vetítőgépet.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések