Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint az Európai Unió intézményei esetenként gátat szabhatnak a magyar kormány "zabolátlanságának", de az új demokratikus jogállami berendezkedést csak a baloldal valósíthatja meg.
Az ellenzéki politikus szerint a demokratikus visszarendeződés 1990 eleji állapotokhoz önmagában nem járható út, a megoldást a radikális, de mégis közjogi lehetőségek közül kell kiválasztani.
Hozzátette: szembe kell nézniük azzal, hogy a társadalom aktivitásra hajlamos része sokszor elutasító a pártokkal. Ugyanakkor a pártelnök rámutatott: nem mellékes, hogy mekkora az általuk szorgalmazott társadalmi fordulat támogatottsága.
Tóbiás József olyan intézmény, gyakorlat kialakítását szorgalmazta, amely ezen társadalmi csoportok felé épít ki kapcsolatot, illetve teremti meg a bizalmat.
Felidézte, hogy a 2011-ben hatályba lépett alaptörvény előkészítését hangos viták övezték. Elmondta, hogy 1989-ben született alkotmányt ugyan rövid életűnek szánták, de tartós tudott maradni.
Szerinte a 2011-es alaptörvény joggal kapott a szakmai és politikai szervezetekről kritikát. Azoknak lett igazuk, akik arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmány nem konszenzusos, hanem vezérdemokráciához vezethet - vélekedett. Hozzátette: Orbán Viktor szeme előtt a többpártrendszer keretei között működtetett egypártrendszer víziója lebeget, az alaptörvényt ennek a célnak rendelték alá.
Tóbiás József azt mondta, az orbáni rendszer jelentős lépéseket tett a demokrácia lebontása érdekében, szinte minden intézkedése a hatalom kisajátítására irányult.
Herta Däubler-Gmelin, aki 1998-2002 között volt német igazságügyi miniszter, arról beszélt, hogy bátorítani kell az állampolgárokat arra, hogy jogsérelem esetén éljenek a számukra rendelkezésre álló eszközökkel, ne csak a magyar bírósághoz forduljanak, hanem az Európa Tanács által létrehozott strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is.
A szociáldemokrata politikus, aki tagja volt az Európai Bizottság médiaszabadság és a médiapluralizmus európai helyzetét vizsgáló magas szintű szakértői munkacsoportjának, elmondta, 2014-ben több mint 2300 magyar fordult ehhez a bírósághoz, 2015 júliusáig pedig több mint 1500-an, ami azt jelenti, hogy az idei esetek száma meghaladhatja a háromezret. Jelezte, azt is, hogy az esetek többsége nem végződik a kormányt elmarasztaló ítélettel, de ha olyan születik, a magyar kormány betartja azokat.
Herta Däubler-Gmelin úgy írta le a magyar kormány viselkedését a nemzetközi kifogásokra válaszolva: két lépés előre, egy hátra.
Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője azon véleményének adott hangot, hogy 2010 után a közjogi rendszer átalakításának motivációja a hatalomkoncentráció megvalósítása, a miniszterelnök hatalmának növelése volt minden áron és miden eszközzel. Szerinte a rendszer mára kialakult és működik, a kormánynak Magyarországon nincs valódi ellensúlya.
Hangsúlyozta, a kormányzati hatalom az innováció nélküli kiterjesztése biztosan nem a jövő útja, és nem egy nagy formátumú politikus meg nem értett víziója.
A képviselő áttekintette azt is, hogy szerinte milyen módon gyengítették meg Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszerét, alakították át a többi között az Országgyűlés működését, a választási rendszert, az önkormányzati rendszert és az igazságszolgáltatást.
Jan Niklas Engels, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodavezetője emlékeztetett arra, hogy 26 évvel ezelőtt a német szociáldemokrácia értékeihez kapcsolódó alapítvány azért nyitotta meg az irodáját, hogy segítse a magyar átmenetet.
Szerinte bizonyos szempontból ez a konferencia dönti el, hogy az alapítvány betöltött-e küldetését, és hozzájárult-e a jogállamisághoz és a szólásszabadsághoz.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések