Technológiai korszerűsítéssel, öntözésfejlesztéssel és a tárolókapacitások kialakításával javítani lehetne a több mint másfél évtizede hanyatlófélben lévő gyökérzöldség-termesztés helyzetét hazánkban. Sárgarépából és petrezselyemből is importra szorulunk, holott a megfelelő irányú beruházásokkal újra önellátó lehetne az ország.
Bár néhány évtizede még önellátó volt az ország gyökérzöldségekből, mára sárgarépából és petrezselyemből is kevesebbet termelnek a hazai gazdálkodók, mint amennyi egy év alatt elfogy a hazai boltokban. A gyökérzöldségek termőterülete az utóbbi 10-15 évben folyamatosan csökkent, sárgarépából pedig mára nettó importőrökké váltunk – hívta fel lapunk figyelmét Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke.

A szakértő szerint a termelés visszaszorulásának egyik fő oka, hogy azokon a területeken – például Makó környékén –, ahol korábban sárgarépával és petrezselyemmel foglalkoztak a gazdálkodók, mára megváltoztak a klimatikus viszonyok, öntözés nélkül pedig nem lehet termelni. A termőterületet tovább csökkentette az elmúlt évben bevezetett oroszországi importtilalom is, az embargó miatt ugyanis – főként a téli időszakban – jelentős mennyiségű lengyel áru lepte el a magyar piacot, ami még tovább csökkentette az árakat és ezzel együtt a hazai termelők pozícióit is rontotta.

Összességében idén 5-8 százalékkal kisebb területen vetettek gyökérzöldséget a gazdálkodók – a sárgarépa és a petrezselyem mellett idetartozik például a cékla és a paszternák is. Egy átlagos évben 100 ezer tonna körül alakul az össztermés, az idén azonban ennél 12-14 százalékkal kevesebb kerülhet a raktárakba. A kisebb vetésterület mellett a nyári száraz időjárás is csökkentette a hozamokat. A hazai fogyasztás összességében 130 ezer tonnára tehető. Az export-import egyenlegünk pedig 30 ezer tonna körül mozog, a külpia­cokról behozott termékek közt a friss áru mellett különböző feldolgozottsági szintű termékek is jelen vannak.

Ledó Ferenc szerint az egyetlen módja annak, hogy a hazai termelést a korábbi szintre emeljék, ha korszerűsítik a termelési technológiát, az ültetvényeken pedig megteremtik az öntözéshez szükséges feltételeket. Ekkor lehet esély arra, hogy a hazai kertészetek olyan jövedelmezőség mellett tudjanak termelni, amellyel fel tudják venni a versenyt az importtal – emelte ki.

Mindez nem lehetetlen, hiszen az országban vannak olyan területek – például Szabadszállás környékén –, ahol főleg sárgarépából folyamatosan nagy mennyiséget tudnak termelni, jó minőségben. A szakértő szerint a fajtaválasztásra is oda kell figyelni, a különböző típusokat különböző időszakokra kell időzíteni, így folyamatos lehet a frissáru-ellátás.

A jövő egyik legnagyobb kihívása minden bizonnyal a tárolókapacitások kialakítása lesz, ma ugyanis csak nagyon kevés korszerű raktár áll rendelkezésre, ahol egész évben frissen tartható az áru. Úgy kell megoldani a tárolást, hogy lehetőleg ne csak a nyár végétől karácsonyig tartó időszakban tudjuk ellátni a hazai kiskereskedelmi láncokat sárgarépával és petrezselyemmel, hanem az év egészében – közölte Ledó Ferenc.

Szabadszálláson épp a napokban adnak át egy ilyen tárolót, a következő években azonban több hasonló egység kialakítására lesz szükség.

Ledó Ferenc szerint a feldolgozási-csomagolási kapacitásokon is javítani kellene. „A fogyasztók egyre nagyobb része az úgynevezett félkész leveszöldséget keresi.

Ma már kevesen vesznek földes sárgarépát a piacon, az új fogyasztói igények szerint legalább félkész állapotban kell előkészíteni a terméket, például darabolva, hogy azt már csak bele kelljen dobni a levesbe” – mondta a FruitVeb elnöke.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az előző évhez képest jelentősen drágultak a gyökérzöldségek: a petrezselyem kilója október közepén a nagybani piacon 500 forint volt, a gumós zellerért 270 forintot, a sárgarépáért pedig 110 forintot kértek.