Alapvetően egyetértettek a frakciók a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és humanitárius segítségnyújtásról szóló jogszabály módosításának céljaival, annak csütörtöki, parlamenti vitájában.
MSZP: a javaslat megerősíti a nemzetközi szerepvállalást
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka pártja nevében támogatásáról biztosította a javaslatot, amit azzal indokolt, hogy Magyarország nemzetközi érdekeinek hatékonyabb képviseletére, a nemzetközi szerepvállalás megerősítésére ad segít a mindenkori kormánynak. Jelezte, hogy már az eredeti jogszabályt is támogatták, mert az elősegíti a külkapcsolatok fejlődését, a hazai cégek külpiacra jutását, az oktatási, egészségügyi kapcsolatrendszer bővülését.
Az ellenzéki politikus fontosnak ítélte, hogy a kétoldalú együttműködést a lehetséges hatásokra figyelemmel kell megvalósítani és üdvözölte azt is, hogy az ország teherbíró-képessége függvényében közreműködik a szegénység felszámolásában, a fenntartható fejlődés, a nemzetközi biztonság elősegítésében.
Mint mondta, támogatják, hogy a központi államigazgatási szervek együttműködjenek civil szervezetekkel, társadalmi partnerekkel. A meghívottak nevesítését, a találkozók rendszerességének rögzítését kérte és az egyházak nevesítését is szorgalmazta.
KDNP: hatékony és gyors segítségnyújtást jelent a módosítás
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka alapvető célként jelölte meg, hogy a jogszabály gyors és hatékony fejlesztési és humanitárius támogatásokat tudjon nyújtani a fejlődő országoknak, s ezzel egyidejűleg megfeleljen a közpénzek átláthatóságának, ellenőrizhetőségének követelményeinek.
Értékelése szerint a rugalmas mechanizmusra a többi európai országnak is szüksége van. Kijelentette: Magyarország ki merte mondani az igazságot, hogy a világtörténelem egyik legintenzívebb népvándorlása, Európa szervezett megszállása folyik. A vallásilag is szembenálló bevándorlók, hadviselt fiatalok behozzák ellentéteiket az unióba, kiterjesztik a hadszínteret Európára - vélekedett, hozzátéve: nemcsak a határok átjárása, hanem a humánum, a tolerancia, az együttélés kerül veszélybe.
A kormánypárti politikus párhuzamot volt 1956-tal, utalva arra, hogy az idegen megszállók egy nemzet vesztét okozhatják, s így tehetnek az alkalmatlan vezetők is, akik saját gyengeségük miatt elárulják, eladják nemzetük szabadságát. Európa ma tele van ilyen vezetőkkel - fogalmazott.
A Jobbik egyetért a céllal
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka a védelem szempontjait emelte ki, jelezve, hogy ha e nélkül érkezik a humanitárius segítség, akkor az is például az Iszlám Államnál köt ki. Szóvá tette a menekülttáborokban történő erőszakot, rablást, s kitért arra is, hogy az európai állomásokon nemcsak a migránsok egymás közötti viszonya okoz feszültségeket, hanem a humanitárius segítőket is gyakran éri atrocitás.
Az ellenzéki politikus szavai szerint a jogszabály-módosítás céljaival egyetértenek, de vannak aggályaik a részletekkel kapcsolatban.
Példaként említette, hogy a humanitárius tevékenység összkormányzati költségigényét nem fejezeti előirányzatként kellene tervezni, miközben eddig az átláthatóságot, parlament előtti tárgyalhatóságot jelentett. A forrásokból lehetőség lenne nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységre is költeni, ami nem ugyanaz a fogalomkör, s egyes esetekben meg lehetne vele kerülni az uniós értékhatárokat is - tette hozzá, jelezve: azt kéri, hogy a szakbizottságnak legyen rálátása a pénzek elköltésére.
A képviselői felszólalások sorát nyitó frakciótársa, Mirkóczky Ádám azt mondta, a kormányoldal úgy csodálkozik rá a válságövezetekre, mintha azok csak tegnap jelentek volna meg. Nem lehet hitelesen humanitárius segítségnyújtásról beszélni, hogyha mást mondanak, mint amit tesznek - jelentette ki, hozzátéve: rossz politikai hozzáállás úgy elítélni egyes szereplőket, hogy közben nem vizsgáljuk saját szerepünket.
Leszögezte, hogy nem az iszlám, hanem annak "egyes szektái" a szélsőségesek, egy világvallást megbélyegezni viszont "meglehetősen merész".
MSZP: támogatni lehet a tudástranszfer és a technológiai transzfer javítását
Gúr Nándor (MSZP) nyilvánvalónak nevezte, hogy a javaslatban megfogalmazott célok alapvetően támogatást kell, hogy élvezzenek. A fejlesztési együttműködésről azt mondta, hogy a tudástranszfer és a technológiai transzfer javítását is csak támogatni lehet.
Lehetőség szerint minél szélesebbé kell tenni az együttműködő szervezetek körét, amelynek során be kell vonni a civileket is - jelentette ki.
Frakciótársa Mesterházy Attila fontosnak nevezte, hogy a magyar közösségek által lakott országok külön hangsúllyal szerepeljenek a szövegben.
Kormány: a célok legitimek
Az elhangzottakra válaszolva Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta, alapvetően egyetértést lát a felszólalók között abban, hogy a javaslat céljai legitimek, és azok morális kötelezettségből és praktikus megfontolásokból adódnak.
A javaslattal szeretnék a nemzetközi segélyezési és támogatási politika hazai bázisát kibővíteni - közölte.
Nem elég anyagi hozzájárulással segíteni a közel-keleti konfliktus megoldását, Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, amelyik katonai szerepet is vállal - jelentette ki.
A világkvótáról azt mondta, elvárják a nemzetközi közösség erős tagjaitól, hogy járuljanak hozzá a konfliktus megoldásához.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések