Az MSZP és a Jobbik több szempontból bírálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmúlt évekről szóló beszámolóit a szerdai parlamenti vitában, a KDNP ugyanakkor a szemléletváltás szerepét emelte ki a gazdasági stabilitás megteremtésében.
MSZP: önelégült beszámoló hangzott el

Burány Sándor, az MSZP egyik vezérszónoka szerint Matolcsy György beszámoló címén egy szabadverset adott elő, majd távozott. A felszólalást önelégültnek és öntömjénezőnek minősítette, szerinte az eredmények szerénységre kellene, hogy intsék az elnököt.

Kitért arra, hogy a világ nem becsüli a hazai gazdaságpolitikát, a hitelminősítők "bóvli kategóriába vágták" Magyarországot, amely tavaly óta két helyet rontott a versenyképességi rangsorban. Szóvá tette azt is, hogy Matolcsy György kinevezése óta 18-20 forinttal többet kell fizetni egy euróért.

Az MNB nyereségét a forintgyengítés következményének tulajdonította, s utalt arra, hogy abból tartalékot kellene képeznie az intézménynek. Az ellenzéki politikus helyeselhetőnek nevezte, ha a jegybank a társadalmi felelősségvállalás jegyében mecénásként karitatív vagy oktatási területen jelen van a hazai piacon, de szerinte nem kellene mértéket veszteni. Pazarlásnak ítélte, hogy az MNB 250 milliárd forintot adott alapítványoknak a "matolcsyzmus" oktatására. Hozzátette: a jegybank a kereseteket illetően sem szerény, s alapítványokon keresztül további plusz forrásokhoz jutnak a vezetők.

Párttársa, Tóth Bertalan az ingatlanok és ingóságok vásárlását bírálta, és csodának nevezte, hogy az MNB kötelékében dolgoznak azok, akik mulasztásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy befektetések elvesszenek a brókerbotrányokban.

Megjegyezte azt is, hogy a jegybanktól kapott pénzből - ami szerinte közpénz -, több alapítvány állampapírt is vásárolt. Ezzel felvetődik, hogy sérültek az uniós és hazai jogszabályok, amelyek tiltják a kormány tevékenységének finanszírozását - jelentette ki.

KDNP: létrejött a gazdasági stabilitás

Hollik István, a KDNP vezérszónoka az MSZP-nek válaszul jelezte, hogy a szakmai vita a gazdasági bizottságban folyt, ahol a szocialisták nem szólaltak fel, a plenáris ülésen pedig csak politikai cirkuszt akarnak.

Jelezte, hogy pártja egyetért a gazdasági bizottság összegző véleményével és Matolcsy György szavaival. Megjegyezte: az MNB 2013 március előtti és azt követő tevékenysége élesen különválasztható, a régi jegybank mandátumai egyikét sem tudta teljesíteni, nagy deficitet halmozott fel, maga is hozzájárult az instabilitáshoz, míg az új nyereséget halmozott fel.

A kormánypárti politikus értékelése szerint a szemléletváltás időben jött, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és sikerült elejét venni annak, hogy az ország uniós támogatásoktól essen el. A kis- és közepes vállalkozások támogatásán túl fontosnak ítélte a devizahitelek forintosítását, amit több 100 ezer család megélhetése szempontjából emelt ki.

A szocialista hozzászólásokat szépirodalmi prózának minősítette, amelyeknek nem sok köze volt a tényekhez.

Az oktatásra vonatkozóan leszögezte: a mai közgazdasági elit a Marx Károly Egyetemen végzett és olyan baloldali álláspontot képvisel, ami miatt majdnem csődbe ment az ország. Az oktatási tevékenység finanszírozásával a jegybank szerinte kreativitást, frissességet tud bevinni. Hollik István azt is hangoztatta: a vezetők bére csökkent az MNB-nél, a középvezetőkét pedig azért növelték, hogy a legjobb embereket meg tudják tartani.

A Jobbik nemet mond a beszámolókra

Volner János, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: akkor jó a gazdaságpolitika, ha a fiskális és a monetáris alrendszer egymást támogatja. Szóvá tette, hogy az Országgyűlés nem tudta ellátni ellenőrzési jogát, a beszámolók nem kerültek korábban a Ház elé, nem volt lehetőség arra, hogy a képviselők véleményt mondjanak a pénzügyi szektorról. Emellett 14 hónapon keresztül nem alakult meg a jegybank felügyelőbizottsága - kifogásolta az ellenzéki politikus.

Azt is bírálta, hogy a jegybanknál havi 5 millió forintot is meg lehet keresni. A szakembereket meg kell fizetni, de ennyit nem engedhet meg magának az intézmény - értékelte.

Volner János a működési költségeket is sokallta, utalva arra, hogy 2012-ben 11,6 milliárd forintból, tavaly pedig 32 milliárd forintból működött a szervezet, és a növekedést szerinte nem indokolja, hogy időközben összevonták a jegybankot a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletével.

Kifogásolta, hogy nem ismerték fel időben a svájci frank erősödésének következményeit, így másfélszeresére nőtt az árfolyam.

A végtörlesztést Volner János célszerűtlennek és érzéketlennek minősítette arra hivatkozva, hogy az a legjobban fizető, legjobb helyzetben lévő adósoknak segített. Hozzátette: nem értenek egyet a piaci alapon végbement forintosítással sem, a bankadó és a tranzakciós illeték költségeit pedig az embereknek kell megfizetni.

A növekedési hitelprogrammal összefüggésben kifogásolta, hogy a 10 főnél kisebb vállalatok csak 18 milliárd forintot vettek igénybe a 701 milliárdos keretből, a középvállalkozások pedig hiteltörlesztésre használták azt.

A kastély- és műkincsvásárlásokat szerepzavarként értékelte és a nyereség felhalmozása mellett foglalt állást.

A jobbikos képviselő a jegybank felelősségét vetette fel a brókerbotrányok ügyében is, kifejtve: két tucat független brókercéget éveken keresztül nem ellenőriztek.

Forrás: MTI