Négykötetes válogatást mutat be Rainer Maria Rilke (1875-1926) levelezéséből a Napkút Kiadó november 10-én, kedden a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
A levelek fordítója, Báthori Csaba költő, esszéista és irodalomtörténész az MTI-nek felidézte, hogy 1975 óta számítja magát a világhírű németnyelvű költő rajongójának, akkor jelent meg az általa mesterként tisztelt Nemes Nagy Ágnes tollából a Rilke-almafa című esszé. 

"Rilke a világirodalom egyik legnagyobb levelezője volt, több mint 10 ezer levele ismert, ezek közül nagyon sok, mintegy 80 százaléka egyenértékű a költői-írói életművével, szinte pótolja esszéírói tevékenységét" - fogalmazott Báthori Csaba, aki elárulta azt is, hogy a 2014-ben a Napkútnál megjelent négy kötetben két évtizedes munkája fekszik.

Hozzátette: Rilke levelezésének német nyelvterületen sem létezik össz- vagy kritikai kiadása, nagyjából kétévente jelenik meg egy-egy újabb kötet az író-költő addig kiadatlan leveleivel. A kedden bemutatásra kerülő kötetek összeállításakor így összesen 72 könyv anyagából válogatott.

Báthori Csaba úgy véli, hogy a levelekből ugyan "kissé lazább szövetbe oltva", de ugyanazok a "rilkei tartalmak" ismerhetőek meg, amelyek áthatják a Prágában született művész más irodalmi alkotásait is. A könnyedebb megértést segítik a biográfiai adatok, valamint a negyedik kötet végén olvasható két esszé is Rudolf Kassner osztrák író, Rilke nagy barátja, valamint Báthori Csaba tollából.

"Rilkéről az a kép él a magyar olvasóban, hogy egy rendkívül elvont és nehezen megközelíthető költő. Ez így is van, de a levelezés mindenképpen közelebb engedi az olvasót Rilke gondolkodásához" - mondta el, megjegyezve, hogy Rilke különösen elvont képzetvilágú késői műveinek, például a duinói elégiáknak az olvasásához szinte "releváció-szerű" élményt nyújthat az akkortájt született leveleivel való megismerkedés.

"Olyan sűrű ez a 2600 oldalas anyag, hogy önálló irodalmi műként is élvezhető. Rilke szinte minden egyes levele költői alkotás" - fogalmazott a más elismerések mellett József Attila-díjjal is kitüntetett műfordító. Kiemelte azt is, hogy a válogatásban magyar vonatkozású levelek is olvashatóak, mivel Rilke az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat idején Budapesten tartózkodott.

A fordítás nehézségeiről szólva Báthori Csaba megemlítette, hogy a 20 éves munka során egy olyan magyar "tónust" kellett megteremtenie, amely megfelelt a kissé bővített, "cicerói" mondatokban beszélő, de világosan átlátható rilkei stílus magyar nyelvre történő átültetésére. "Rilke nyelvezete olyan, mint a korcsolya karcolata a jégen. Bonyolultnak tűnik, de ha az ember közelebb megy hozzá, szabad szemmel is felbonthatóak az ívei" - fűzte hozzá.

A Rainer Maria Rilke: Levelek I-IV. című kötetek keddi bemutatóján Báthori Csabával Szilágyi Ákos költő, esztéta fog beszélgetni, aki az MTI-nek elmondta: a 20. századi magyar költészetre, köztük a Nemes Nagy Ágnest és Pilinszky Jánost is magába foglaló újholdas nemzedékre példátlan hatást gyakorolt Rilke munkássága.

Mint fogalmazott, Báthori Csaba "valódi hőstettet" hajtott végre Rilke leveleinek magyarul történő közreadásával, amelyek az életrajzi adalékokkal, művészi és filozófiai önértelmezéseikkel jelentősen hozzájárulhatnak a sokszor "hermetikusként" elkönyvelt rilkei költészet befogadásához.

Forrás: MTI