Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a pénzügyi rendszer sérülékenysége, az elszámolás és a forintosítás hatékonyan tudta kezelni a lakossági devizahitelekből eredő rendszerszintű kockázatot. A jegybanki önfinanszírozási program pedig jelentősen csökkentette az ország külső sérülékenységét - állapította meg a pénzügyi stabilitásról hétfőn kiadott legfrissebb jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az elemzés szerint a növekedési hitelprogram stabilizálta a vállalati hitelpiacot, azonban a piaci alapú hitelezés rendkívül visszafogott maradt. A vállalati hitelezés dinamikája változatlanul elmarad a fenntartható növekedést támogató 6-7 százalék körüli bővülési ütemtől.

A vállalati hitelezést a vállalati méret szerinti kettősség jellemezte az idei év első felében. Míg a növekedési hitelprogramnak köszönhetően a kkv-szektor hitelezése összességében bővült, addig a nagyvállalati hitelállományban a nagymértékű, egyedi hatásokból eredően csökkent. Így összességében a vállalati hitelállomány 3,1 százalékkal csökkent éves összevetésben: a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelállománya 442 milliárd forinttal csökkent a tranzakciók hatására, míg a leírásokat és átsorolásokat is tartalmazó egyéb állományváltozások további 166 milliárd forinttal csökkentették a vállalati hitelállományt.

A pénzügyi közvetítőrendszer számára a következő két évben a legnagyobb kihívást a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállítása és a nemteljesítő állományok kitisztítása jelenti.

A jegybank növekedéstámogató programján (ntp) keresztül célzott intézkedéseket vezet be a vállalati hitelezés ösztönzésére, amelynek eredményeként a vállalati hitelezés, és azon belül a kkv hitelezés 5-10 százalékkal bővülhet 2016-ban - fűzte hozzá a jelentés.

A stabilitási jelentés megállapítja, hogy a bankrendszer sokkellenálló képessége szilárd, a tőke- és likviditáshelyzete jelenleg megfelelő. A megmaradt lakossági devizahitelek konverziója és a jegybanki önfinanszírozási program csökkentette a bankok, és azon keresztül az egész gazdaság sérülékenységét. A bankrendszer azonban továbbra is negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez, ezért az MNB alapvetően három fő megoldásra váró kihívást lát a pénzügyi rendszer előtt.

Először, a vállalati hitelezés növekedését fékező kockázatok csökkentése érdekében célzottabb formában és alacsonyabb volumenben, az nhp kivezetési szakaszaként még 2016-ban is elérhetőek maradnak kedvező kondíciójú források a kkv-k számára - ígérte az MNB. Emellett további célzott eszközöket készül bevezetni a jegybank, amelyek a következő másfél-két év áthidaló időszakában ösztönözni képesek a piaci alapú vállalati hitelezést. Az ntp intézkedései potenciálisan 250-400 milliárd forinttal növelhetik a vállalati hitelezést, ettől 5-10 százalékkal bővülhet a vállalati és különösen a kkv hitelezés 2016-ban. Mindez akár 0,5-1 százalékponttal nagyobb GDP növekedést is eredményezhet.

A vállalati portfólió minőségi tisztulását segíti majd a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. tevékenysége, amelynek sikeres indulása érdekében több fontos lépés is történt, és hamarosan egy európai precedenst teremtő, piaci alapon működő eszközkezelő kezdheti meg működését.

A harmadik megoldandó feladatnak a bankrendszer jövedelmezőségét tekinti elemzésében az MNB. A tartósan az elvárt hozamszint alatt alakuló jövedelmezőség a gyenge tőkeakkumulációs képesség révén negatívan hat a bankrendszer növekedési lehetőségeire és ezáltal arra, hogy megfelelően tudja támogatni a fenntartható gazdasági növekedést. A költséghatékonyság növelése, a bankrendszer költségmegtakarítása nemcsak az egyes bankok szintjén növelhető, de a szinergiák kiaknázásával intézmények összeolvadása révén is emelkedhet - emlékeztet az MNB azokra a felvetésekre, amelyek szerint fúziókra lehet számítani a magyarországi bankrendszerben.

Forrás: MTI