Egyhangúlag az alapkamat 1,35 százalékon tartására szavaztak a monetáris tanács tagjai a testület legutóbbi, október 20-i kamatdöntő ülésén.
Az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből kiderül: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása a teljes előrejelzési időhorizonton összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

A tanács szerint a kamatdöntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és kommunikációjával, valamint a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol.

A tanács megítélése szerint a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzési feltételei továbbra is érvényesülnek, amelyek alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta tartása, és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutatnak.
A kamatdöntéssel összefüggő kommunikáció megvitatása során néhány tanácstag kiemelte, a szeptemberi előretekintő üzenetet követően kitolódtak az első kamatemelésre vonatkozó piaci várakozások, valamint hosszabb futamidőkön is csökkentek a hozamok. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a hozamgörbe hosszabb szegmensén szükséges lehet a hozamok további csökkenése. Ezen az alapon konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a monetáris tanács az előretekintő iránymutatás pontosításával jelezze, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tarthatja az irányadó kamatát.

A monetáris tanács szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő konjunktúra mellett a gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a magyarországi reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően (3 százalékos) a jegybanki cél alatt alakul - állapították meg. A monetáris tanács szerint a gazdaság növekedésében egyre markánsabb szerephez juthat a belföldi kereslet. Az állami beruházások az európai uniós források beáramlásának erőteljes csökkenésével párhuzamosan várhatóan mérséklődnek, aminek hatását a magánberuházások fokozatos élénkülése tompíthatja.

Az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek miatt a tanács szerint a maginfláció fokozatosan emelkedhet, de a tartósan alacsony költségkörnyezet visszafogja a fogyasztóiár-index emelkedését. Az inflációs várakozások stabilizálódása a cél közelében hozzájárul ahhoz, hogy a kibocsátási rés záródásával az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon - jegyezték meg.

A tanács várakozása szerint az infláció a következő hónapokban újra pozitív tartományba kerül, de még számottevően elmarad a 3 százalékos céltól, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.

A tanács kitért arra is, hogy az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékonyan alakult a hangulat a globális pénzpiacokon, de ez nem gyakorolt érdemi hatást a hazai mutatókra.

A magyar pénzpiacot viszonylag nyugodt hangulat jellemezte, a forint enyhén erősödött az euróval szemben. A CDS-felár és a hosszú államkötvény-hozamok az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban mérséklődtek. A piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartásával összhangban alakulnak a teljes előrejelzési időhorizonton. A magyar gazdaság sérülékenységét tartósan mérsékli a magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány - olvasható a jegyzőkönyvben.

Forrás: MTI