A Rómer Flóris programról, népi műemlékeink helyzetéről, valamint napjaink műemlékvédelmi feladatairól és lehetőségeiről is szó esik a XXVII. Országos Műemlékvédelmi Konferencián szerdán a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára a konferenciát megnyitó előadásában kiemelte: az állam és valamennyiünk kötelessége megőrizni a jövő nemzedék számára a nemzet közös örökségét képező kulturális értékeket, ezen belül a meglévő hagyományos épített környezetet, hiszen ezek az emberhez méltó lét szerves részét képezik.
Az államtitkár hangsúlyozta: az örökségvédelemben - amely a szakma, a civilek és a kormányzat közös ügye - szemléletváltás történt. Mint mondta, a legtöbb vita a régészeti örökségvédelem területén volt, de a szakmával való egyeztetés folyamatos, ennek egyik eredménye a fémkeresők használatának szigorítása és az illegális műtárgy-kereskedelem visszaszorítása.
Kitért arra is, hogy a műemlékek védelmére új ösztönzők bevezetése várható jövő év első felében azzal a céllal, hogy ne csak helyreállítsák, hanem gazdaságilag fenntarthatóvá tegyék a műemlékeket. Szóba kerülhet a nemzeti vagyonról szóló, kétharmados többséggel elfogadott törvény módosítása is, mert azon állami műemlékek, melyek felújítására előreláthatólag sem nemzeti, sem uniós forrás nem lesz, jobb, ha magán vagyonkezelésbe kerülnek - a látogathatóság és a felújítás előírása mellett -, mint ha tovább pusztulnának. Újraalkották az ágazati jogszabályokat, a cél a tulajdonosok, a gazdaság és a műemlékvédelem érdekeinek összehangolása.
Elmondta, hogy az új elvek mentén 2015-ben a Forster Központ felülvizsgálta és osztályozta a műemlékeket, a III. bírságkategóriából 66,6 százalékot a II., 5 százalékot az I. kategóriába sorolnak. A maradék 28 százalék besorolása nem változik, ezek január 1-től nyilvántartott műemléki értékként szerepelnek.
Az államtitkár kiemelte a példa nélküli örökségvédelmi programokat, a 43 milliárdos Nemzeti Kastélyprogramot, a 25 milliárdos Nemzeti Várprogramot, az eddig 16 milliárd forinttal támogatott Nemzeti Hauszmann Tervet és az évi 200 milliós támogatást jelentő Rómer Flóris Tervet.
Utóbbiról Puskás Imre helyettes államtitkár beszélt bővebben. Mint rámutatott, a határon túli kisebb műemlékek, örökségi értékek védelmére a korábbi összegeknél jóval többet, évi 200 millió forintot osztanak szét. A példák azt mutatják, hogy néhány millió forint is jelentős javulást tud hozni egy-egy műemlék sorsában, emellett kiadványok és konferenciák révén fontos a tapasztalatok megosztása is.
A tanácskozás további programjában Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) elnöke a civilek szerepének fontosságát emelte ki, Martina Markusova a magyartól több helyen különböző, szintén átmeneti állapotban lévő szlovák műemlékvédelem működését és gyakorlati eredményeit mutatta be.
A Közreműködés és szerepvállalás a kulturális örökségi érték védelme érdekében című konferencia az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Nemzeti Kulturális Alap és az Artifex Kiadó (a Metszet folyóirat kiadója) együttműködéseként jött létre.
Forrás: MTI
Az államtitkár hangsúlyozta: az örökségvédelemben - amely a szakma, a civilek és a kormányzat közös ügye - szemléletváltás történt. Mint mondta, a legtöbb vita a régészeti örökségvédelem területén volt, de a szakmával való egyeztetés folyamatos, ennek egyik eredménye a fémkeresők használatának szigorítása és az illegális műtárgy-kereskedelem visszaszorítása.
Kitért arra is, hogy a műemlékek védelmére új ösztönzők bevezetése várható jövő év első felében azzal a céllal, hogy ne csak helyreállítsák, hanem gazdaságilag fenntarthatóvá tegyék a műemlékeket. Szóba kerülhet a nemzeti vagyonról szóló, kétharmados többséggel elfogadott törvény módosítása is, mert azon állami műemlékek, melyek felújítására előreláthatólag sem nemzeti, sem uniós forrás nem lesz, jobb, ha magán vagyonkezelésbe kerülnek - a látogathatóság és a felújítás előírása mellett -, mint ha tovább pusztulnának. Újraalkották az ágazati jogszabályokat, a cél a tulajdonosok, a gazdaság és a műemlékvédelem érdekeinek összehangolása.
Elmondta, hogy az új elvek mentén 2015-ben a Forster Központ felülvizsgálta és osztályozta a műemlékeket, a III. bírságkategóriából 66,6 százalékot a II., 5 százalékot az I. kategóriába sorolnak. A maradék 28 százalék besorolása nem változik, ezek január 1-től nyilvántartott műemléki értékként szerepelnek.
Az államtitkár kiemelte a példa nélküli örökségvédelmi programokat, a 43 milliárdos Nemzeti Kastélyprogramot, a 25 milliárdos Nemzeti Várprogramot, az eddig 16 milliárd forinttal támogatott Nemzeti Hauszmann Tervet és az évi 200 milliós támogatást jelentő Rómer Flóris Tervet.
Utóbbiról Puskás Imre helyettes államtitkár beszélt bővebben. Mint rámutatott, a határon túli kisebb műemlékek, örökségi értékek védelmére a korábbi összegeknél jóval többet, évi 200 millió forintot osztanak szét. A példák azt mutatják, hogy néhány millió forint is jelentős javulást tud hozni egy-egy műemlék sorsában, emellett kiadványok és konferenciák révén fontos a tapasztalatok megosztása is.
A tanácskozás további programjában Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) elnöke a civilek szerepének fontosságát emelte ki, Martina Markusova a magyartól több helyen különböző, szintén átmeneti állapotban lévő szlovák műemlékvédelem működését és gyakorlati eredményeit mutatta be.
A Közreműködés és szerepvállalás a kulturális örökségi érték védelme érdekében című konferencia az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, a Nemzeti Kulturális Alap és az Artifex Kiadó (a Metszet folyóirat kiadója) együttműködéseként jött létre.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések