Folyamatosan felül kell vizsgálni az ENSZ frissen elfogadott 2030-as fejlesztési céljait. Az alapos, független tudományos tanácsadás jelentősen javítja a szakpolitikai intézkedések minőségét. Egyebek mellett ezt állapítja meg a budapesti World Science Forum zárónyilatkozata, amely a kutatás és a tudománypolitika legaktuálisabb kérdéseit foglalja össze.
„Van néhány speciális ok, ami a hagyományokon túl is indokolttá tette, hogy a World Science Forum ne érjen véget zárónyilatkozat nélkül” – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia és egyben a WSF Irányító Testületének elnöke pénteken az MTA Székházában a WSF zárónyilatkozatának tervezetét ismertető sajtótájékoztatón.

Lovász László az első oknak azt nevezte, hogy november végén kezdődik az ENSZ párizsi klímakonferenciája, így a Testület fontosnak tartotta, hogy a tudomány álláspontja a klímaváltozás kérdésében legyen világos a francia fővárosban tárgyaló politikusok előtt. "A második ok pedig az, hogy az emberiség számos olyan nyomasztó problémával küzd – ilyen például a szegénység vagy a migráció – amelyek kezelésére a WSF résztvevői szerint a bizonyítékalapú döntéshozatal, valamint a tudomány és a döntéshozók közti együttműködés a legjobb megoldás" – mondta Lovász László. A nyilatkozatot szombaton a Parlamentben tartott ülésen véglegesítik és fogadják el a küldöttek.

Ajánlások hat pontban

A nyilatkozatban hat fő témát ajánlanak a döntéshozók és a tudományos közösség figyelmébe a WSF résztvevői. Az első szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az ENSZ szeptemberi közgyűlésén elfogadott új, 2030-ig kijelölt fenntartható fejlesztési célokat, mint az igazságosabb és rugalmasabb társadalmak létrehozásának eszközeit. A zárónyilatkozat szerint e célokat folyamatosan felül kell vizsgálni a tudomány és technológia legújabb eredményeinek felhasználása érdekében. A második pontban a WSF arra szólítja fel a tudományos közösséget, a döntéshozókat, vezető politikusokat és üzletembereket, hogy együttműködve lépjenek fel a klímacélok eléréséért, és a párizsi klímakonferencián tárgyaló kormányzati szereplők kövessenek minél ambiciózusabb célokat.
A harmadik pont értelmében a WSF arra hívja fel a kormányok figyelmét, hogy tudásalapú intézkedésekkel csökkentsék a katasztrófakockázatokat nemzeti, regionális és világszinten. A negyedik pont szerint az alapos, független tudományos tanácsadás jelentősen javítja a szakpolitikai intézkedések minőségét, másrészt arra kéri a kutatókat, hogy aktívan kapcsolódjanak be a különböző szakpolitikák kialakításába és értékelésébe.

A nyilatkozat ötödök pontja szerint a fejlődő országokban a nemzetközi közösség támogatásával elő kell segíteni a kutatás-fejlesztés hosszú távú sikereit. „A dokumentum zárórészében egy kicsit saját magunkkal foglalkozunk” – mondta Lovász László. Eszerint a tudományos kutatásban kiegyensúlyozott befektetésekre van szükség, és egyúttal arra is, hogy a nők, a fiatal kutatók, valamint a kisebbségi csoportok igazságos módon tudjanak részt venni a tudomány művelésében.

Egyedi közeg

„A World Science Forum olyat információkat nyújt, amit más tudományos tanácskozás nem” – értékelte a Fórumot Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért elnöke. Holt arra emlékeztetett, hogy az AAAS már az első, 2003-as Tudományos Világfórum óta a WSF társszervezője. Az AAAS elnöke szerint a tudományos konferenciák rendszerint azzal foglalkoznak, hogy „mit kutatunk”, de a „miért”, a „hol” és a „hogyan” kérdése általában nem kerül napirendre. Éppen ezért van szükség az az interdiszciplináris megközelítést hangsúlyozó Tudományos Világfórumra – magyarázta.
Maciej Nałęcz, az UNESCO alaptudományi programjának igazgatója úgy értékelte, a 2015-ös év fordulópontnak tekinthető a 2030-as fejlesztési célok elfogadása miatt, mégpedig azért, mert a korábbiaknál jóval nagyobb arányban találunk közöttük olyanokat, amelyek tipikusan a tudomány eszközeivel lesznek elérhetők. Nałęcz elmondta, hogy az UNESCO ötévente kiadott, a tudományok helyzetéről szóló jelentését pár nappal a WSF után, november 10-én, a tudomány ENSZ-világnapján mutatják be. „Egyelőre nem árulhatok el részleteket a dokumentumból, azonban annyit elmondhatok, hogy számos olyan megállapítás van benne, amellyel egyetérthetnek azok, akik bizonyítékalapú fejlesztési programokban gondolkodnak” – tette hozzá.