A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) azért született, hogy a múlt ápolásával erősítse a nemzeti identitást, hiszen a múlt rekonstrukciója emlékeket ápol és kötődést teremt - fogalmazott Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a pénteki, XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián.

Az elnök a programot lezáró beszédében kiemelte, hogy az előadók jelentős hangsúlyt helyeztek prezentációikban a leromlott állapotú kastélyokra. "Olyan romhalmazokat láttunk itt, amelyeken egyetlen bomba vagy golyónyom sem fedezhető fel" - fogalmazott Boross Péter, majd rámutatott, hogy ezeket a nemzeti értékeket ennyi évtized után csak hatalmas erőfeszítésekkel lehet helyrehozni.

Boross Péter úgy vélte, hogy a nemzeti nagyjaink síremlék-rekonstrukciós munkái vagy a műemléki kastély- és emlékhely-felújítások egy olyan utat jelölnek, amelyen "egyre erőteljesebben haladunk és bízhatunk abban, hogy ezek a konferenciák egyre eredményesebb szaldókról tudnak számot adni az érdeklődőknek".

Mint mondta, a konferencia előadásai ráirányították a figyelmet arra, hogy ügyelni kell elődeink sírjaira és igyekezni kell, hogy azok egyfajta zarándokhellyé válhassanak minden magyar számára.

A pénteken zajló konferencián előadást tartott Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter. L. Simon László parlamenti államtitkár a nagycenki Széchenyi-mauzóleum és a keszthelyi Festetics-mauzóleum felújításáról beszélt, Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár a külföldi hadisírgondozás szerepét mutatta be a kegyeleti kultúrában, Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője a temetőről mint európai kulturális turisztikai célpontról beszélt, Mezős Tamás építész a Kossuth-mauzóleum rekonstrukcióját ismertette, Szalczinger József, a Törökbálinti Kegyeleti Park létrehozásáról számolt be, de előadást tartott Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Központ főigazgatója és Markó Béla, a Rákoskeresztúri új köztemetőbe tervezett Látogatóközpont építésze is.

Forrás: MTI