Bár vannak felfelé mutató kockázatok az inflációs pályában, a közeljövőben nem vár változást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikájában az Erste, az Equilor és a Budapest Alapkezelő szakértője, de arra is felhívták a figyelmet, hogy a jövőben a nem hagyományos lazítási eszközökre kerülhet a hangsúly.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: mivel az MNB a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten szeretné tartani az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem konvencionális eszközökre irányul. A szakértő szerint a jegybanknak azt is figyelembe kell vennie, hogy az Európai Központi Bank (EKB) december 3-án további lazítási programsorozatot jelenthet be, ezért az Equilor szerint a nem hagyományos lazítási eszközöket 2016 első hónapjaiban vezetheti be az MNB.
A bejelentendő nem konvencionális lazítási eszközök Kiss Mónika szerint közép- és hosszútávon valószínűleg gyengítik majd a forintot. Várakozásai szerint 2016-ban a 320 feletti régiókban mozog majd a forint, de rövid távon inkább a szokásos "év vége hatás" és a gyengülő euró határozza meg a kereskedési sávot.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy Nagy Márton MNB-alelnök november elején úgy nyilatkozott: a jegybank erősen gondolkozik azon, hogy monetáris enyhítést hajtson végre, majd a monetáris tanács ülésének rövidített jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a hozamgörbe hosszabb szegmensén szükséges lehet a hozamok további csökkenése.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere hangsúlyozta: az 1,35 százalékos alapkamat tartásával nem okozott meglepetést az MNB.
A jegybank, kommunikációjában egyre hosszabb időtávra jósolja a változatlan irányadó rátát, annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyre egyértelműbben üzen a piacnak, hogy idén megkezdi a kamatemelést. Kifejtette: a fejlett piaci állampapírhozamok emelkedtek az elmúlt hónapban, igaz az eurózónában mérsékeltebb volt a mozgás, ugyanis az EKB a Fed-től eltérően további enyhítések lehetőségéről beszél.
Bebesy Dániel kifejtette: a magyarországi folyamatokban továbbra sem látszik olyan hirtelen fordulat, ami lépésre kényszeríthetné a nemzeti bankot. Az infláció ugyanakkor októbertől várhatóan emelkedő pályára állt, a globális nyersanyagár zuhanás és rezsicsökkentések bázisból való fokozatos kikerülésével.
Hozzátette: az inflációs kosárban jelentős súllyal szereplő élelmiszerárak is emelkedni kezdtek, és a mérsékeltebb magyar gazdasági növekedés mellett is fokozatosan záródik a kibocsátási rés, egyes ágazatoknál a munkaerőhiány miatt fokozódhat a bérnyomás. Ezek olyan felfelé mutató kockázatok az inflációs pályában, amelyekkel az elmúlt negyedévekben nem kellett számolnia a jegybanknak, de ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben az MNB-nek radikálisan újra kellene gondolnia a stratégiáját.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői MTI-hez eljuttatott véleményükben kifejtették: folytatódhat a gyorsulás az inflációban, így év végére 1,5 százalékra emelkedhet az inflációs ráta. Éves átlagban azonban a tavalyi évhez hasonlóan 0 százalék közelében alakulhat az infláció. Jövőre az elemzők szerint folytatódhat az inflációs főmutató gyorsulása, így 2017 elejére a 3 százalékos jegybanki cél közelébe emelkedhet.
Az EKB laza monetáris kondíciói továbbra is támogatják az MNB törekvéseit, ráadásul a nyomott inflációs folyamatok és gazdasági kilátások miatt újabb lazító intézkedéseket jelenthet be Mario Draghi EKB-elnök decemberben. Hozzátették: a tengerentúlon azonban a jelenlegi várakozások szerint decemberben kamatemelésbe kezdhet a Federal Reserve, ez pedig idővel nehezítheti a magyar döntéshozók helyzetét a nagyon hosszú ideig történő alacsony kamatszint fenntartásában.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint legalább 2016 végéig változatlanul hagyhatja a monetáris tanács az irányadó rátát a jelenlegi 1,35 százalékon. Ugyanakkor nem tartják teljesen kizártnak, hogy 2016 második negyedévében újra kamatcsökkentésbe kezdjen a monetáris tanács. Utóbbit támogathatja a vártnál gyorsabban lassuló magyar gazdaság, az EKB további lazítása, illetve, ha a Fed kamatemelési ciklusa a vártnál kevésbé lesz agresszív.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem várható, a jövő év végéig nem számít a kamatok változására, amit az is támogat, hogy a vártnál később (várhatóan idén decemberben) kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.
Az elemző hangsúlyozta: a kamatok huzamosabb ideig történő alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így 2016 végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2 százalékig emelkedhet az alapkamat. Az MNB ugyanakkor nem hagyományos eszközökkel további gazdaságélénkítő programokat is bejelenthet - hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések