Németországban az európai menekültválság miatt tovább gyengült a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága, és minden korábbinál nagyobbra nőtt a parlamenten (Bundestag) kívüli, széles körben radikális jobboldali populistának tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatottsága egy kedden ismertetett felmérés szerint.
Az INSA legutóbb 2012 júniusában, az euróövezeti adósságválság eddigi legnehezebb szakaszában mérte 34 százalékra a CDU/CSU választói támogatottságát.
Ugyanakkor továbbra is az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnöke vezette CSU szövetsége a legnagyobb támogatottságú politikai erő. A második helyen a koalíciós partner szociáldemokrata párt (SPD) áll 24 százalékkal, a Bundestag ellenzéki oldalán a Baloldal 11 százalékon áll, a Zöldeket a választók 10 százalék támogatja.
Az AfD-re is 10 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének a Bundestag-választások. Az AfD így beérte a Bundestag legkisebb frakcióját adó Zöldeket és csak 1 százalékponttal marad el a Baloldal mögött.
Az INSA 2013 tavasza óta vizsgálja az AfD szavazóbázisának nagyságát, és most először mutatott ki kétszámjegyű támogatottságot.
Az 5 százalékos bejutási küszöböt az FDP is átlépné, a Bundestagból 2013-ban kiesett liberális párt 6 százalékon áll, ami bő kétéves csúcs az INSA felméréseinek történetében.
Az intézet vezetője, Hermann Binkert a felmérést bemutató újságnak, a Bildnek azt mondta, hogy a közhangulat alaposan átalakul "a menekültválság miatt, és a konzervatív uniópártok gyengeségéből az AfD és az FDP profitál".
Az utóbbi napokban a szíriai menedékkérők lehetséges menekültjogi státusa körül bontakozott ki vita a koalíciós pártok között. Az ügy kezelése "nem volt kommunikációs csúcsteljesítmény, de a CDU-ban mindenki egyetért a belügyminiszterrel abban, hogy korlátozni kell a családegyesítés lehetőségét" - mondta a Handelsblatt című lapnak Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja.
Hozzátette, hogy ez "kemény, de őszinte" állítás, a kezdeményezés megvalósítása pedig a menekültek nagy számát tekintve elkerülhetetlen, ezért mielőbb tárgyalni kell róla az SPD-vel.
A vita lényege, hogy a szíriai menedékkérők esetében vissza kell-e térni a 2014 novembere előtt követett gyakorlathoz, a menekültügyi eljárás részletes - az írásos menedékjogi kérelem tanulmányozásán és személyes meghallgatáson alapuló - lefolytatásához, vagy továbbra is egyszerűsített, személyes meghallgatás nélküli eljárásban kell dönteni ügyükben.
A részletes eljárás révén alaposan meg lehet vizsgálni, hogy a kérelmező "konkrét" vagy "absztrakt" veszély elől menekült-e Németországba. Utóbbi esetben nem a genfi menekültügyi egyezmény alapján járó menekültstátus, hanem úgynevezett másodlagos (szubszidiáris) védelem, oltalmazotti jogállás jár, amelyhez nem kapcsolódik családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól.
A CDU - és a bajor testvérpárt, a CSU - meggyőződése szerint a szírek jelentős része az utóbbi kategóriába tartozik, hiszen nem hazájukból, hanem törökországi, jordániai vagy libanoni menekülttáborokból érkeznek Németországba. Ezekben a táborokban ugyan "nem jó a helyzet", de a lakók biztonságban vannak - mondta a Handelsblattnak Thomas Strobl, a CDU egyik alelnöke.
Hozzátette: meg kell szervezni a menekültek áradatának irányítását és számuk csökkentését, "Németország körbekerítése és bezárása nélkül", és ezért a szír menedékkérők jogállásáról is tárgyalni kell.
Az ügyet a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi kormány tanácskozó testülete, a belügyminiszteri konferencia (IMK) vitatja majd meg.
A CSU egyik vezető belügyi szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl korábbi követelését előhozva a Handelsblattnak azt mondta, hogy további intézkedésekre is szükség lesz. "Előbb-utóbb muszáj lesz megtagadni a belépést az illegális bevándorlóktól a határon" - mondta a politikus.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések