A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) célja az, hogy sokoldalúan, elemzően mutassa be az 1980-as és 1990-es évek fordulójának történéseit és a előzményeket - hangsúlyozta az intézmény főigazgató-helyettese csütörtöki budapesti rendezvényükön, amelyen három új könyvüket mutatták be.
M. Kiss Sándor, az MTI-nek elmondta: jövőre, az 1956-os emlékévben például - a Nemzeti Emlékezet Bizottságával, a Kúriával és a Legfőbb Ügyészséggel együttműködve - ötvenhatos arcképcsarnokot készítenek, de idén és 2016 elején is megjelenik még három, az alaptevékenységükkel kapcsolatos kötetük.

Az eseményen Borbándi Gyula Magyar látóhatár című emlékkötetéről szólva a főigazgató-helyettes arról beszélt, milyen sokat jelentett saját, "felesleges harcokba kényszerített" nemzedéke számára az író-történész és a nyugati magyar emigráció, amely idehaza akkor ismeretlen forrásokkal dolgozhatott. A kötet szerkesztője, Alexa Károly irodalomtörténész azt emelte ki, hogy a kommunista hatalom által demokratából fasisztává átminősített Borbándinak nem csupán a népiség, a népiesség és a két világháború közötti magyar politikum elemzésében volt hatalmas szerepe, hanem a nyugati magyar emigráció ismerőjeként is.

A Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában című kötetükről szólva M. Kiss Sándor megjegyezte: a tavaly decemberi konferencián elhangzottak szerkesztett változata a szabadsághoz, a tulajdonhoz és a hithez való viszonya köré csoportosítva elemzi a kommunista rendszert. A kötetet Nagymihály Zoltánnal közösen szerkesztő Szekér Nóra azt emelte ki, hogy az ünnepekhez való viszony feltárásával a diktatúra mindennapokon kívül eső tevékenységét lehet elemezni, rámutatva a rendszer jellegzetes, sajátos lényegére, hiszen a hatalom az ünnepeket éppúgy uralni akarta, mint az élet minden más területét.

Kávássy János Előd Nyugati szélben című, az 1980-as évek végének állampárti külpolitikáját elemző munkájával kapcsolatban M. Kiss Sándor megemlítette: azt olvasva egyebek mellett azt is láthatjuk, hogy miként próbálta a rendszer saját hatalma átmentésére törekedve demokratizálni a szocialista szóhasználatot.

A szerző azt jegyezte meg a bemutatón: negyedszázada sokan úgy gondolták, hogy az Egyesült Államok vezette világrend kialakulása békét hozhat, de a kegyelmi pillanat elmúlt, és az ezredforduló óta azt kell látnunk, hogy "Amerika háborúinak a korszakát éljük". Az 1980-as évek végének magyar külpolitikájáról szólva kiemelte: Horn Gyula és csapata látta, szükségszerű és elkerülhetetlen az összeomlás, ezért arra törekedtek, hogy mire bekövetkezik, addigra minél jobban idomuljanak az Egyesült Államokhoz.

Forrás: MTI