Tavaly az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 2,03 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre (K+F) a tagállamok, ami megegyezik az egy évvel korábbival, ugyanakkor emelkedés a tíz évvel azelőtti 1,76 százalékkal összevetve.
Magyarország GDP-jének 1,38 százalékát, 1429 millió eurót fordította K+F-re tavaly. Tíz évvel korábban, 2004-ben még 0,87 százalékon állt a mutató Magyarországon, ami 721 millió eurós kiadásnak felelt meg.
A tagállamok közül Finnországban volt a legmagasabb, 3,17 százalékos az ilyen típusú kiadások aránya, Svédországban 3,16, Dániában 3,08 százalék. A legkevesebbet, 0,38 százalékot Romániában, 0,47 százalékot Cipruson, valamint 0,68 százalékot Lettországban költötték K+F-re tavaly.
A kutatás-fejlesztési kiadások csaknem kétharmadát az üzleti szférában költik el, amelyet a felsőoktatás követ 23 százalékos kiadási aránnyal, majd a kormányzati szektor (12 százalék) következik. A non-profit szektorban mindössze 1 százalékát költik el az összes K+F kiadásnak.
A legnagyobb arányban Szlovéniában, Írországban és Magyarországon költöttek K+F-re a versenyszférában, rendre 77, 73 és 72 százalékos arányban.
Romániában a K+F kiadások legnagyobb részét, 43 százalékát a kormányzati szektorban költötték el tavaly, míg Cipruson és Litvániában 53-53 százalékát a felsőoktatás kapta ezeknek a kiadásoknak.
Nemzetközi összehasonlításban Dél-Korea vezet 4,15 százalékos GDP-arányos K+F kiadással, amelyet Japán követ 3,47 százalékkal, majd az Egyesült Államok következik 2,81 százalékkal. Kína az unióéhoz hasonló arányban, 2,08 százalékot költött erre a célra, míg Oroszország 1,15 százalékot szánt K+F-re 2014-ben.
A Europe 2020 stratégia öt fő célkitűzésének egyike, hogy 3 százalékra emelkedjen az uniós szintű K+F kiadások aránya öt év múlva, a nemzetközi versenyképesség fenntartása érdekében.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések