A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a romániai jogállamiságot kérdőjelezi meg az, hogy a román kormány keretében működő restitúciós bizottság elutasította a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a római katolikus egyháznak.
A párt az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében úgy értékelte, hogy a kommunista rendszer idején elkobzott romániai épület- és földvagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása emberi jogi, illetve a vallásszabadsággal és a jogállamisággal kapcsolatos aggályokra ad okot.
Az MPP arra hívta fel a figyelmet, hogy a Batthyáneum ügyében most meghozott döntés indoklása kísértetiesen hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításakor meghozott döntés indoklásához, és arra enged következtetni, hogy a magyar történelmi egyházi javak visszaszolgáltatása esetében a restitúciós bizottság rosszhiszeműen jár el. Mindkét esetben a román hatóságok arra hivatkoztak, hogy a visszaigénylő nem azonos az egykori tulajdonossal. A telekkönyvben ugyanis az egyházak keretében működő szervezetet tüntettek fel tulajdonosként.
"Fontos leszögezni, hogy a most meghozott döntés olyan körülmények között születik, amikor korábban (2012-ben) már ebben a kérdésben az Emberi Jogok Európai Bírósága a román államot kártérítés fizetésére kötelezte a visszaszolgáltatás késleltetése miatt. Ugyanakkor az amerikai külügyminisztérium a vallásszabadság nemzetközi állapotáról készült éves (2014-re vonatkozó), Romániáról szóló jelentésében a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium "újraállamosítása" mellett tételesen jelzi, hogy a kormány továbbra is megtagadja a római katolikus egyháznak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatását" - állapította meg az MPP.
A párt felhívta a román kormány figyelmét, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatásának elodázása, a restitúciós folyamat akadályoztatása a kommunista diktatúra jogfosztó döntéshozóival való azonosulás.
A román restitúciós bizottság arra hivatkozva utasította el október végén a Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyvben az államosítás előtti utolsó tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel. Az egyház ma is rendelkezik a Csillagda szőlőssel, amelynek a bevételeiből a könyvtár fenntartási költségeit fedezte.
A Batthyány Ignác püspök által alapított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét. Ezek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Forrás: MTI
Az MPP arra hívta fel a figyelmet, hogy a Batthyáneum ügyében most meghozott döntés indoklása kísértetiesen hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításakor meghozott döntés indoklásához, és arra enged következtetni, hogy a magyar történelmi egyházi javak visszaszolgáltatása esetében a restitúciós bizottság rosszhiszeműen jár el. Mindkét esetben a román hatóságok arra hivatkoztak, hogy a visszaigénylő nem azonos az egykori tulajdonossal. A telekkönyvben ugyanis az egyházak keretében működő szervezetet tüntettek fel tulajdonosként.
"Fontos leszögezni, hogy a most meghozott döntés olyan körülmények között születik, amikor korábban (2012-ben) már ebben a kérdésben az Emberi Jogok Európai Bírósága a román államot kártérítés fizetésére kötelezte a visszaszolgáltatás késleltetése miatt. Ugyanakkor az amerikai külügyminisztérium a vallásszabadság nemzetközi állapotáról készült éves (2014-re vonatkozó), Romániáról szóló jelentésében a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium "újraállamosítása" mellett tételesen jelzi, hogy a kormány továbbra is megtagadja a római katolikus egyháznak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatását" - állapította meg az MPP.
A párt felhívta a román kormány figyelmét, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatásának elodázása, a restitúciós folyamat akadályoztatása a kommunista diktatúra jogfosztó döntéshozóival való azonosulás.
A román restitúciós bizottság arra hivatkozva utasította el október végén a Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatását, hogy a telekkönyvben az államosítás előtti utolsó tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel. Az egyház ma is rendelkezik a Csillagda szőlőssel, amelynek a bevételeiből a könyvtár fenntartási költségeit fedezte.
A Batthyány Ignác püspök által alapított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét. Ezek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések