A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új stratégiát dolgoz ki a BÉT fejlesztésére, a kisrészvényeseknek pedig vételi ajánlatot tesz - mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke kedden az MNB tájékoztatóján, amelyen bejelentették, hogy az MNB lett a BÉT minősített többségi tulajdonosa.
Hozzátette: a kormánnyal együttműködve ösztönző rendszert dolgoznak ki a vállalkozásoknak, hogy olyan cégek kerüljenek a tőzsdére, amelyek tartósan ott is maradnak, és forgalmat generálhatnak.
Az MNB alelnöke kiemelte: a hazai vállalatok finanszírozását javítani kell, a finanszírozás egyik lába lehet a hitel, ezen a piacon már számos intézkedést hozott az állam és az MNB; a másik lehetőség pedig a tőkepiac, ezt kell most építeni.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a jegybank a hitelpiac vagy tőkepiac dominanciája helyett a diverzifikációt tartja jó megoldásnak. Az MNB-nek éppen azért volt fontos meghatározó tulajdonrészt szereznie a BÉT-ben, mert csak így tudja megfelelően szabályozni a tőkepiacot - tette hozzá.
Nagy Márton kifejtette: részvényenként 3550 forintért, vagyis összesen 13,2 milliárd forintért veszi meg a CEESEG AG és az Österreichische Kontrollbank 68,8 százalékos részesedését az MNB. Az adásvételi szerződést múlt héten pénteken, november 20-án írták alá. Elmondta: nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapján határozták meg a vételárat, a tranzakció december közepén fejeződhet be, most a GVH engedélyeztetése zajlik.
Hangsúlyozta: a magyarországi tőkepiac gyenge, a magyar részvénypiac kapitalizációja csupán a hazai GDP 18 százaléka, nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak mondható.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdére lépő új cégek száma, az tőzsdei kibocsátások száma alacsony, évente 2-3 darab új részvény kerül a börzére, ennél sokkal több cég válik közép- és nagyvállalattá, tőzsdeképessé, de mégsem lépnek be a BÉT-re. Ráadásul a tőzsdei forgalom az elmúlt években jelentősen csökkent, 2010-2014 között mintegy 70 százalékkal, ezt a tendenciát is meg kell állítani szavai szerint.
A vásárlók a budapesti tőzsdén túlnyomórészt külföldiek, a kereslet túlsúlyát külföldi intézményi szereplők adják, holott a cél az lenne, hogy a hazai megtakarításokat áttereljék a hazai tőzsdére, a magyarországi cégek finanszírozására - jegyezte meg.
Nagy Márton arról is szólt, hogy a kormány segítségével ösztönző rendszert dolgoz ki az MNB, hogy minél több cég menjen a BÉT-re. Ennek érdekében új szekciókat létrehoznak a BÉT-en, például a tőzsdeképes középcégeknek.
Az alelnök szerint jelentősen bővíteni kell a tőzsde szolgáltatásait, segíteni kell a cégeket a tőzsdére lépésben, de ott tartásában is.
Nagy Márton szerint a BÉT-nek "globális kapcsolati hálót" is létre kell hoznia, szövetségesekre van szüksége a régióban és Európában is. Emellett el kellene érni, hogy az intézményi befektetők és a lakosság elviselhető áron jusson hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz - mondta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. Gerhardt Ferenc szerint a vételi tárgyalások az osztrák eladók készségesen álltak a tranzakcióhoz.
Kérdésre elmondta: az MNB vételi ajánlatot tesz a kisrészvényeseknek, amelyet nem lesz kötelező elfogadni, a BÉT részvényeit meg lehet tartani a jövőben is, a vételi ajánlat azonban nem lesz rosszabb annál, mint amit az osztrák részvényesek kaptak.
Egy, az MKB értékesítését feszegető kérdésre Nagy Márton azt válaszolta, hogy az MKB 100 százalékának eladását tervezik, az első körben nem lesz tőzsdei bevezetés, a bankot vélhetően több, külföldi vagy belföldi tulajdonos veheti meg. A kérdés az, hogy az új tulajdonos milyen tőkeerős lesz, és milyen árat kínál az MKB-ért, ahogy az is számít, hogy a vevőnek a bankkal kapcsolatos tervei a magyar bankrendszer érdekeit szolgálják - fűzte hozzá.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések