Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Bemutató: Újszínház, 2015. november 13. péntek, 19.00
Rendező: Vass György
Almási Sándor
Ez év novemberének tizenharmadikája számunkra mindenképp szerencsés nap lesz, tudniillik ekkor mutatja be az Újszínház Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének legújabb színpadi – mégpedig eredetihez hű és egyben XXI. századi – változatát.

A teljesség kedvéért szögezzük le: maga Mikszáth Kálmán sosem írt drámát – ám írásai szinte követelik a színpadi vagy filmes feldolgozást.

A Noszty fiú esetét már többen is feldolgozták, a két leghíresebb alkotás mindenképp Harsányi Zsolt és Gertler Viktor munkája – előbbit a Vígszínház mutatta be 1926-ban, utóbbit egy 1960-ban készült filmen láthattuk, parádés szereposztásban.

Ezúttal az Újszínház kopogtat…

Vass György, színházunk jeles színművésze már régóta dédelgeti a gondolatot, hogy – persze nem elhagyva a színészetet – rendezőként is próbára teszi a pódiumon összegyűjtött tapasztalatait. Vagyis gondolt egyet, s odaállt Dörner György igazgató elé azzal, hogy megrendezné a Noszty-esetet.
Vass György
Vass György nyitott kapukat döngetett, hisz a színi direktor csak magyar műveket játszó színházából úgysem hiányozhat Mikszáth, tehát azonnal igent mondott.

Ekkor az volt a kérdés, hogy az előadáshoz melyik szövegkönyvet alkalmazzák – Harsányiét vagy Gertlerét, netán Benedek András-Karinthy Ferenc színpadi változatát (1958), vagy egy harmadikat, hisz mint látható az elmúlt bő száz év alatt többen is feldolgozták már a regényt – mi több, első megjelenése után maga Mikszáth is átírta.

Még csak vita se volt: jöjjön a legújabb változat, mégpedig egy olyan, amelyik még szófordulataiban is erősen ragaszkodik a páratlan humorú szerzőhöz, ugyanakkor elhagyja az ószázad második felének skatulyába tuszakolt dzsentrifelfogását, s egy, a mikszáthihoz közelebb eső szellemű környezetbe helyezi Noszty Feriéket.

Ezt követően Bártfay Rita dramaturg rongyosra olvasta a regényt, s addig-eddig húzta meg írta, mígnem összeállt a már-már végleges szövegkönyv, ami persze még jócskán alakult a próbák során.

Ám most már kész a mű: a derék Almási Sándor és a szépséges Szilvási Judit játssza a két címszerepet.
Csak hogy tudjuk címszerep ide vagy oda, a Noszty-műnek még további főszereplői is vannak, mint  Noszty Pál  (Mihályi Győző), a „kiflikirály” Tóth Mihály (Lux Ádám), illetve Vilma lánya (Pikali Gerda) – vagy éppen a fura nevű Kopereczky Izrael Izsák báró (ifj. Jászai László) és a hanyattesésig gyönyörű Velkovics Rozália (Bálizs Anett).
Alakulnak és kuszálódnak a szerelmi szálak, folyvást bonyolódik és tisztul a kép – szóval minden úgy történik, ahogyan kell egy Mikszáth Kálmán műben.
A többit, tessék kérem, megnézni a színdarabban…

A két címszerepet Almási Sándor és Szilvási Judit játssza – őket látjuk a plakáton Mikszáth Kálmán portréja mellett. 

A szövegkönyvet Bártfay Rita írta.
A mű rendezője: Vass György

A Noszty fiú esete Tóth Marival
Zenés színjáték két részben
Színpadra alkalmazta: Bártfay Rita

Noszty Ferenc, huszárhadnagy Almási Sándor
Noszty Pál, az édesapja Mihályi Győző
Noszty Vilma, Noszty Pál leánya Pikali Gerda
Kopereczky Izrael Izsák báró ifj. Jászai László
Malinka Kornél, Kopereczky titkára Szarvas Attila
Velkovics György, trencséni polgármester; Liszy, ügyvéd Incze József
Velkovicsné Kohlbrunn Zsuzsanna, a felesége; Répásiné Szabó Zsuzsa
Velkovics Rozália, a leányuk Bálizs Anett
Tóth Mihály, gazdag polgár, a „kiflikirály” Lux Ádám
Tóthné Kohlbrunn Krisztina, a felesége Kökényessy Ági
Tóth Mari, a leányuk Szilvási Judit
Kozsehuba Tivadar; Topsich gróf; Brozik Dániel Szakács Tibor
Stromm Adalbert ezredes Nagy Zoltán
Pincér; Krackner báró Varga Ádám
Homlódy földbirtokos Tóth Tamás
Homlódyné (Máli néni) Fazekas Zsuzsa
Utazó; Poltáry György alispán; Kolotnoki Kautzky Armand
Klementy szerkesztő; Dr. Pázmár, a szanatórium orvosa Jánosi Dávid
Tinka, Brozik leánya; Matild; Kisasszony Bátyai Éva
Rikkancs Csató Gábor
Táncosok: Klausz Betti, Hajdú Ádám
valamint:
Papp László, Rumán Cintia, Incze Máté, Darányi Ádám, Tar Mónika, Bezzegh Bettina, Király Orsolya, Harmath Álmos Bendegúz, Hajas-Kiss Anikó

Díszlet-és jelmeztervező: Berg Glória
Zene: Farkas Sándor és zenekara
Koreográfus: Dénes Zsolt
Dramaturg: Bártfay Rita
Korrepetitor: Nemessányi Éva
Ügyelő: Szántó Péter
Súgó: Szigeti Ildikó
A rendező munkatársa: Szelőczey Dóra

Rendező: Vass György

Az előadásban elhangzik Harmath Imre - Fényes Szabolcs: Ripityom című szerzeménye

Egy 1901-ből származó hír az alapja Mikszáth híres regényének. A humorból kibomló szatíra mellett idilli társadalom- és zsánerrajz, szikrázó szerelmek, romantikus cselekményszövés, tiszteletet parancsoló életbölcsesség, egyszóval békebeli miliő elevenedik meg egy olyan korból, „mikor még a méz is édesebb volt”.


Az előadást az NKA támogatja