Végérvényesen beköszöntött az ősz, s immár estéről-estére benépesül az Újszínház újjávarázsolt színházterme. A szeptemberi nagysikerű premierek (Dózsa, A királylány bajusza) után gőzerővel és rendkívül jó hangulatban indultak meg, a debütáló színész-rendező, Vass György vezetésével A Noszty fiú esete Tóth Marival próbái. A monstre, zenés romantikus szerelmi történeten kívül más csemegék is színesítik az elkövetkezendőkben a színház műsorát: egy formabontó, már-már tiltott gyümölcsként ható produkció (Pénzfolyó) Bogár László neves közgazdász közreműködésével és Hubay Miklós ritkán játszott remekműve. (Elnémulás).
Noszty - premier: péntek 13-án!

Mikszáth Kálmán több művét már életében legalább 15 nyelvre fordították le, sikerére jellemző, hogy Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke 1910-ben ellátogatott Magyarországra lényegében csakis azért, hogy kedvenc írójával találkozzék. A magyar szerzők műveit játszó Újszínház repertoárjáról természetesen Mikszáth-mű sem hiányozhat.  A választás az örökérvényű A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényre esett. A Bártfay Rita által színpadra alkalmazott nagyszabású, zenés romantikus szerelmi történetben az Újszínház szinte majd minden társulati tagja szerepet kap. Joggal várhatjuk tehát, hogy a premier végén Tóth Mari (Szilvási Judit) és Noszty Vilma (Pikali Gerda) hintójából a rajongók kifogják a lovakat, s a vastaps után maguk húzzák végig a járművet az Andrássy úton… A várva várt premier 2015. november 13-án, pénteken este 7 órakor lesz az Újszínház nagyszínpadán.

Pénzfolyó: tiltott gyümölcs neves közreműködőkkel

Bogár László személyében neves globalizáció-kutató fogadta el a szervezők meghívását a 2015. október 21-én a Bubik István Stúdiószínpadon bemutatásra kerülő Pénzfolyó c. előadásra, amely egy újszerű, eddig nem hallott műfajt képvisel. Zenés globalizmus a színpadon – tömörítve így is összefoglalható e műsor. Bogár László sztárközgazdász és Dörner György színigazgató a Hungaro Zenekarralegyütt lép fel. A zenekar zenélni fog. A direktor úr – jóllehet ő zenész is – nem fog zenélni, hanem verseket olvas fel az együttes által kiadott Vakelit című kötetből, szokásához híven utánozhatatlanul. De ugyan mit fog csinálni Bogár László, aki saját elmondása szerint sosem szerepelt még zenés műsorban? Nincs más választása, prózát mond, vélhetően a háttérhatalmak titkos működéséről és a „globalogazdi” szerepéről. Világos: az Újszínház közönsége megismerheti a zenés pénzügyi G dúrt, melynek a G-pontja valójában Globális Gazdaságot jelent.
Elnémulás: Hubay-remekmű az Újszínházban!

Még életünkben kihalhat a magyar nyelv – állítja az UNESCO egy jelentésében. Mi meg legyintünk, hogy ez elképzelhetetlen. Hubay Miklós, a remek drámaíró azonban nem legyintett, ő ezt már személyesen is megtapasztalta. Színmagyar városban – Nagyváradon – született, de mire felnőtt, azt látta, hogy a környezetében egyre többen és többen beszélnek románul. Aztán hamarosan, szinte mindenki románul beszélt: Nagyváradról (Ady városából!) egyszer csak eltűnt a magyar nyelv. Az Újszínházban is látható színműve persze nem Nagyváradról szól, de tudjuk-érezzük a “lányomnak mondom, hogy a menyem is értse”-hatást. Ivancsics Ilona és Színtársai a Paulay Ede utcai teátrumunkban, a vendégművészként is otthon lévő Almási Sándorral a főszerepben mutatják be november 21-én Hubay Miklós Elnémuláscímű színművét, amely egy szegről-végről rokon kis nyelv, a szamojéd népek egyik ága nyelvének kihalásáról szól…

Ugyan mi lesz a sorsa annak az asszonynak, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét?

Mikszáth Kálmán
A Noszty fiú esete Tóth Marival
Színpadra alkalmazta: Bártfay Rita
Zenés színjáték két részben
Bemutató: Újszínház, nagyszínpad, 2015. november 13. péntek 19.00

Noszty Ferenc, huszárhadnagy Almási Sándor
Noszty Pál, az édesapja Mihályi Győző
Kopereczky Izrael Izsák báró ifj. Jászai László
Noszty Vilma, Noszty Pál leánya Pikali Gerda
Malinka Kornél, Kopereczky titkára Szarvas Attila
Velkovics György, trencséni polgármester; Liszy, ügyvéd Incze József
Velkovicsné Kohlbrunn Zsuzsanna, a felesége; Répásiné Szabó Zsuzsa
Velkovics Rozália, a leányuk………………………………………………….. Bálizs Anett
Kozsehuba Tivadar; Topsich gróf; Brozik Dániel Szakács Tibor
Stromm Adalbert ezredes Nagy Zoltán
Tóth Mihály, gazdag polgár, a „kiflikirály” Lux Ádám
Tóthné Kohlbrunn Krisztina, a felesége Kökényessy Ági
Tóth Mari, a leányuk Szilvási Judit
Pincér; Krackner, báró Varga Ádám
Homlódy földbirtokos Tóth Tamás
Homlódyné (Máli néni) Fazekas Zsuzsa
Utazó; Poltáry György alispán; Kolotnoki Kautzky Armand
Klementy szerkesztő; Dr. Pázmár, a szanatórium orvosa Jánosi Dávid
Tinka, Brozik leánya; Matild; Kisasszony Bátyai Éva

Rikkancs…………………………………………………………………….. Csató Gábor
Érkező vendég……………………………………………………………….. Papp László
Érkező vendéghölgy………………………………………………………… Ruman Cintia
Kucséber……………………………………………………………………… Incze Máté
Vendég.……………………………………………………………………. Darányi Ádám
Árus…………………………………………………………………………. Tar Mónika
Klári………………………………………………………………………. Bezzeg Bettina
Trafikos nő……………………………………………………………... Hajas-Kiss Anikó
Táncosok: Klausz Betti, Hajdú Ádám
Valamint: Virágárus, Báró, kártyázók, iparosok, báli vendégek, Király Orsolya

Díszlet- és jelmeztervező: Berg Glória Zene: Farkas Sándor és zenekara
Koreográfus: Dénes Zsolt Dramaturg: Bártfay Rita
Rendező: Vass György

Egy 1901-ből származó újságszenzáció az alapja Mikszáth híres regényének. A humorból kibomló szatíra mellett idilli társadalom- és zsánerrajz, számtalan magyar archetípus, romantikus cselekményszövés, tiszteletet parancsoló életbölcsesség, szikrázó szerelmek – békebeli miliő elevenedik meg előttünk egy olyan korból, „mikor még a méz is édesebb volt”.

Támogató:
Pólus Online