A bűnelkövetők felügyelete közösségi érdek is, ez a felismerés a pártfogás intézményének alapgondolata - mondta Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója egy pénteki szakmai konferencián, Budapesten.
Emlékeztetett: az Igazságügyi Hivatal tavaly október 1-jével alakult meg, egyik szakterülete a pártfogó felügyelői szolgálat, amelynek tavaly több mint százezer ügye volt, idén az első fél évben már meghaladta a 80 ezret az ügyszámuk, vagyis a tendencia növekvő. 2004-ben 66 ezer, 2008-ban 81 ezer, 2012-ben 99 ezer volt az ügyek száma.
Megjegyezte: a pártfogó felügyelők száma ugyanakkor csökkent, 2010-2014 között 11,4 százalékkal, tavaly év végén 347 pártfogó felügyelő dolgozott szerte az országban.
A főigazgató ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a munkateher növekedése miatt fokozottan kell ügyelni a pártfogó felügyelőknek arra, hogy ne alakuljon ki "ügygyár", és továbbra is az egyéni prevenciót tartsák szem előtt.
Csóti András altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a pártfogói felügyeletnek a fogvatartottak, illetve szabadultak reintegrációjában betöltött szerepéről szólva arra hívta fel a figyelmet: az új büntetés-végrehajtási kódex érdemi szakmai újítása, hogy nagy hangsúlyt helyez a szabadulásra felkészítésre, és a reintegrációt tűzi ki célul.
Jelezte: a szabadulásra felkészítést már a börtönben el kell kezdeni, de később is fontos a szabadultak támogatása. Mint mondta, a siker és a hatékonyság ebben az esetben nehezen mérhető: a pártfogás, a segítő támogatás, a visszailleszkedés sikerességét kizárólag az egyén szempontjából érdemes mérni, hogy sikerült-e a visszailleszkedése a társadalomba.
Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi büntetőpolitikában mind nagyobb szerepet kapnak a börtönbüntetés elkerülését, az alternatív büntetések kiterjesztését és a szabadságvesztés végső érvként alkalmazását célzó megoldások. Vagyis hogy a kisebb és közepes súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben az elterelés eszközeit, a súlyosabbak elkövetőivel szemben a végrehajtandó szabadságvesztést alkalmazzák.
Szólt arról is, hogy "a kárhelyreállító igazságszolgáltatás" eszméjének és gyakorlatának terjedésével a pártfogó szolgálat tevékenysége egyre inkább felértékelődik.
A közösségi szankciók jelentősége, hogy a társadalomból való kivonás elkerülésével, a szabadságmegvonás kiváltásával hozzájárulnak az elkövető társadalmi reintegrációjához, a felelősségérzetének és szociális képességének fejlesztéséhez - tette hozzá.
A szakmai konferencián Trócsányi László három miniszteri díjat is átadott, az Igazságügyi Hivatal vezetője pedig további két életműdíjat, három szakmai támogatói díjat és három "az év pártfogója" díjat.
A pártfogás napját 2006 óta tartják minden év szeptember 3-án, azzal a céllal, hogy a pártfogó felügyelők erősítsék szakmai kapcsolataikat, illetve közvetítsék az alternatív szankciók fontosságát.
Forrás: MTI
0 Megjegyzések