A Jobbik elsősorban a jogalkotást bírálta a Kúria tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló keddi, parlamenti tárgyalása során, a Fidesz és az MSZP pedig a bírói függetlenségről folytatott vitát.

Jobbik: a jogalkotás nagyobb hibákat követett el 

Staudt Gábor (Jobbik) a tavalyi év döntéseit és joggyakorlatát értékelve úgy ítélte meg: a nagyobb hibákat nem a Kúria követte el, hanem a kormány és az Országgyűlés, a bírósági fórum csak követte a téves jogalkotást. 

A bíróság működésével kapcsolatban általánosságban azt az igényt fogalmazta meg, hogy másodfokon minél több érdemi döntés szülessen, és ne csak az elsőfokú határozatok hatályon kívül helyezése történjen. Külön kitért a Biszku-ügyre. 

Kényes területnek nevezte a devizahitelek érvénytelenségének kérdését. Bírálta, hogy ha olyan hibában szenved egy szerződés, ami miatt megdől, és elszámolásra kerül sor, ezekben az esetekben a kormány és az Országgyűlés az irányba terelte a gyakorlatot, hogy devizában kelljen elszámolni. 

Hiányolta az ezzel kapcsolatos pontos kúriai állásfoglalást, amelynek hiányában az Országgyűlés nemrég olyan jogszabályt alkotott, amellyel lehetetlenné tette, hogy valaki az érvénytelenségre hivatkozva az eredeti állapot visszaállítását kérhesse.  

Megjegyezte, a Ház rendszeresen nyúl azokhoz a jogszabályokhoz, amelyek támpontot adhatnának az embereknek. 

A beszámolót szakmailag alapos munkának tartotta, és elismerően szólt a joggyakorlatot elemző csoport felállításáról.

MSZP: a testületnek kiemelt felelőssége van

Bárándy Gergely (MSZP) köszönetet mondott a Kúria munkatársainak munkájáért és kiemelte, hogy a testület meg tudja őrizni integritását.

Beszélt arról, hogy noha a Kúria az egyetlen szerv, amely kötelező jelleggel jogegységi döntést hozhat, a gyakorlatban azt látja, hogy alsóbb fokú bíróságok is formális vagy informális határozatokat hoznak, s ezt nem tartja jónak. Azt kérte a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, hogy járjanak ennek utána.

Az ellenzéki politikus azt is felvetette, hogy ha a szervezet tudományos konferenciát szervez, akkor ne hívjon meg politikust, vagy ha igen, akkor kormánypárti és ellenzéki oldalról is válasszon.

Bárándy Gergely a vasárnapi pihenőnappal összefüggő döntésre vonatkozóan azt feltételezte, hogy információ jutott ki a Kúriától a másik beadványozónak, ezért belső vizsgálatot szorgalmazott. Hozzátette: indokoltnak tartaná a népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó jogegységi döntést.

A szocialista képviselő egyúttal azt javasolta, hogy legyenek nyilvánosak a vezetői pályázatok, a szavazási eredmények és annak indoka is, ha eltérnek a sorrendtől.

Fidesz: tilos a bírákat fenyegetni!

Répássy Róbert (Fidesz) az alaptörvényből idézte a bírák feladatait és a velük szemben támasztott elvárásokat. Ezzel szembeállította, hogy októberben Gyurcsány Ferenc - akiről az MSZP volt elnökeként beszélt - a Sukoró-per első fokú ítéletét értékelve és az érintett bírákat is megnevezve azt mondta: ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre, vádlókból vádlottak lesznek. Idézte azt is, hogy 2012-ben Bárándy Gergely MSZP-s képviselő későbbi retorziókat helyezett kilátásba a bíráknak, amit a Magyar Bírói Egyesület visszautasított.

A kormánypárti politikus értékelése szerint a 2010-ben távozott kormány politikusai folyamatosan fenyegetik igazságszolgáltatást, kétségbe vonják az ügyészség és a bíróság legitimációját. Az MSZP szerint csak az a bíróság független, ami nekik kedvező ítéletet hoz - összegzett Répássy Róbert, hozzátéve: aki ilyen nézeteket vall, az nem demokrata. A demokrata politikus dolga, hogy saját védelmét képviselje, de semmiféle fenyegetést nem fogalmazhat meg - hangoztatta, kiemelve: tilos a bírákat fenyegetni.

Fidesz: a társadalom szempontjait kell figyelembe venni

Turi-Kovács Béla (Fidesz) sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a vita politikai mederbe lépett, szerinte ezen túl kell lépni és azt kell értékelni, hogy az igazságszolgáltatás mennyiben felelt meg a társadalom elvárásainak. Értékelése szerint a hazai igazságszolgáltatás kifejezetten jól teljesített, példamutató mértéktartás jellemzi.

Bárándy Gergelynek válaszolva helyesnek nevezte, ha egy-egy bíróság iránymutató egyeztetéseket tart és szükségesnek nevezte az egységes gyakorlatot, továbbá a Kúria iránymutatásait.

A devizahitelekkel kapcsolatos döntéssel összefüggésben megjegyezte, hogy más és más mértékben érintette az embereket, így helye volt a mérlegelésnek és a bíróság sem viheti egy irányba a kérdést.

A kormánypárti politikus azt hangoztatta: minden megnyilvánulás, ami a bíróság befolyásolását kívánja elérni, egységesen elutasítandó.

MSZP: a politikai megrendelés visszaélés

Bárándy Gergely (MSZP) korábbi szavait magyarázva azt mondta: ha a bíró pártosan jár el, politikai megrendelésre, az hivatali visszaélés, s ebben volt egy vitája a Magyar Bírói Egyesülettel.

Kitért arra, hogy kormánypárti nyilatkozatok is bírálták a bíróság munkáját, egyebek mellett Orbán Viktor kormányfő minősített botrányosnak döntéseket, Rogán Antal a Rezesova-ügyben nyilvánult meg.

Turi-Kovács Bélának azt válaszolta: nem azzal van baj, ha a csoportvezetők szakmai egyeztetéseket kezdeményeznek és a bírák meggyőzik egymást bizonyos esetekben, de nem szokás alapján, hanem érdemük szerint kell az ügyeket elbírálni.

Forrás: MTI