A Kúria 2014-es beszámolójának tárgyalásával kezdte szerdán munkáját az Országgyűlés. Darák Péter elnök a folyamatban lévő ügyek számának csökkenését hangsúlyozta, a kormányoldal pedig a feladatok maradéktalan ellátását emelte ki. Az ellenzéki pártok alaposnak ítélték a beszámolót, de ellenvetéseket is megfogalmaztak. 

Kúria-elnök: csökkent a folyamatban lévő ügyek száma tavaly

A Kúria elnökének közlése szerint 2014-ben növekvő ügyszámmal kellett szembenéznie a legfőbb bírósági szervnek, a folyamatban lévő ügyek száma ennek ellenére minden ügyszakban csökkent.

Darák Péter a Kúria 2014-es tevékenységéről szóló országgyűlési beszámolójában szerdán elmondta, a Kúria minden ügyet befejez egy éven belül, a polgári és büntető ügyeket nagyrészt fél éven belül lezárja. 

Hozzátette: 2014 választási év volt, ez közel kéthavi ügyérkezésnek megfelelő választási jogorvoslati ügyet jelentett a Kúria közigazgatási és jogi kollégiuma számára. Értékelése szerint minden ügyet időben és érdemben elintéztek.

A Kúria elnöke azt mondta, a legfőbb bírósági szerv ítélkezésének időszerűsége kiemelkedő a közép-kelet-európai régióban.

Közölte, tavaly a legfontosabb feladatuk az akkor hatályba lépett új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) kapcsolódó jogi iránymutatások felülvizsgálata volt. 

Darák Péter szerint több tucat, a régi Ptk.-hoz kapcsolódó iránymutatást vizsgáltak felül figyelemmel arra, hogy a régi kódex alapján akár évtizedekig folyamatban maradhatnak perek.

Az elnök felidézte: jelentős jogegységi döntés volt 2014-ben a devizahitel-szerződések tisztességtelenségével kapcsolatos határozat, amelynek következtetéseire a jogalkotó is támaszkodott.

Kitért arra, hogy jelentős kérdéseket vizsgáltak úgynevezett joggyakorlat-elemzések során. Példaként említette a védői jogok vizsgálatát a bírói eljárásban, a szakértői bizonyítás vagy a kisajátítási ügyek vizsgálatát. Jelezte, az elemzésről készült riportok számos kezdeményezést tartalmaznak a jogszabályok pontosítására.

Darák Péter szerint a Kúria fellépett az indokolatlan hatályon kívül helyezések ellen is, vagyis ha lehet, a hibákat ki kell küszöbölni a másodfokú eljárásban.

Az elnök beszámolt a Kúria önkormányzati normakontroll területén végzett tevékenységéről is, amelynek szerinte "örömteli fejleményei" is vannak. Kifejtette: időnként elég a normakontroll-eljárás elindítása, és ez már arra készteti a rendelet megalkotóját, hogy felülvizsgálja döntését. Hozzátette: az önkormányzati tanács 2014-ben számos olyan elvet mondott ki, amely segíti a képviselő-testületek munkáját.

Darák Péter ismertetése szerint az önkormányzati tanács tavaly 68 döntést hozott, ebből 46 ügyben érdemi határozat született. Mint mondta, viszonylag sok ügy a törvényen alapuló jogalkotói feladat elmulasztásáról szólt.

Hozzátette: két "sorozatperrel" is foglalkoztak, az egyik a köztemetőkre vonatkozó előírásokkal, a másik háztartási szennyvíz elszállításával volt kapcsolatos.

Fidesz: elégedettségre ad okot a beszámoló

Mátrai Márta fideszes képviselő, az Országgyűlés háznagya a Kúria második teljes évéről szóló beszámolóról azt mondta: az elégedettségre ad okot, kiderül belőle, hogy a szervezet minden fontos feladatának eleget tett tavaly. Ezek közé sorolta az ítélkezés időszerűségének javítását vagy a jogalkotás segítését.

Szólt a Kúria jogalkotásban, a törvényjavaslatok véleményezésében betöltött fontos szerepéről is, mint mondta, a polgári kollégium mintegy húsz alkalommal segítette az Országgyűlés munkáját tavaly. 

Beszámolt arról is, hogy a Kúria jogértelmezése világította meg a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban a tisztességtelenség értelmezését. Szerinte a jogegységi határozatokban tudományos igényességgel alkottak véleményeket, amelyekkel javították mind az ítélkezési gyakorlat színvonalát, mind az ítéletek elfogadását. 

A bírásági eljárások törvényességének erősítéséhez szükség volt a szakértői vélemény alkotásának egységesítésére, amelyet a három kollégium közösen fogadott el - mutatott rá, hozzátéve: a helyi adókkal kapcsolatban és a közterületen való életvitelszerű tartózkodás kérdésében is iránymutató döntést hozott a Kúria.

A politikus a beszámoló egészét úgy értékelte: az hasznos jelentés az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotáról és a tennivalókról, amelyek közül többet a jogalkotónak kell érzékelnie, például az eltérő joggyakorlatot kiváltó helyzeteket. 

MSZP: a népszavazásról szóló döntés beárnyékolja az eddigi munkát

Harangozó Tamás (MSZP) számos pozitívumot emelt ki a Kúria működésével kapcsolatban, ugyanakkor kijelentette: minderre rendkívül sötét árnyékot vet a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazást érintő keddi, elutasító döntés. 

Azt ugyan leszögezte, hogy a bíróságot senki nem utasíthatja semmire, kifogásolta ugyanakkor, hogy a Kúria nem a beadványban feltett kérdésekről döntött, azokat nem válaszolta meg, hanem egy elvi jelentőségű határozatot hozott. 

Szerinte ebben azt mondta ki a testület, hogy egy állampolgárnak nincs joga népszavazást kezdeményeznie meghatalmazott útján, ezzel pedig teljes kiszámíthatatlanságot hozott az egész jogintézményben. Hozzátette: a döntést az is megtámadhatóvá teszi nemzetközi fórumon, hogy a magyar állampolgárok döntő többségét kizárták a népszavazás kezdeményezéséből. 

Mindezen túl Harangozó Tamás szakmailag átfogónak és részletesnek ítélte a beszámolót, amely egy mozgalmas évet ismertet. A jelentős feladatok közé sorolta az új Ptk. hatályba lépése miatti munkákat, valamint a devizahitelezést érintő döntést, amelyet bátornak, előremutatónak ítélt. 

A szocialista honatya szakmai jellegű kifogást egyedül a választási ügyek kezelésével kapcsolatban fogalmazott meg, ez szerinte meglepően kis hangsúlyt kap a beszámolóban.

Forrás: MTI