A kutyákról szóló könyvekben és tanulmányokban sokféle leírást találunk a kutyatenyésztésről és arról, hogy mire használják ezeket az állatokat. A kutya az ókortól kezdve mindig valamilyen célt szolgált: vadászatra, őrzésre, harcra, csempészésre, szánhúzásra, stb. alkalmazták.
Azóta megváltoztak a szokások, a manapság tartott kutyákat használatuk szerint öt csoportba osztjuk. Vannak pusztán kedvtelésből tartott, ún. társasági kutyák, őrző-védő, vadász, használati (pl pásztorkutyák) és kiállítási kutyák. Ez utóbbi csoportba természetesen mindegyikfajta besorolható.

Ami a macskákat illeti, alig különbözik a helyzet: egyszerű egérvadászból az ember titokzatos, elbűvölő társa lett, és sok helyen csak kedvtelésből tartják. Az esetek többségében persze egyetlen csoportba sorolhatjuk valamennyi állatunkat: a kedvenceink ők, szeretetre méltó és szeretet adó élőlények. Ezért rendkívül fontos, hogy a leendő gazda pontosan tudja, mit akar és mit várhat el az állattól.

Egy őrző-védő fajta, mondjuk egy masztiff vagy egy pásztorkutya, például egy északi fajta, nem mindig olyan barátságos, mint egy társasági kutya. Egy vadászkutya pedig aligha alkalmas, hogy úgy őrizze a házat, mint egy boxer vagy egy rottweiler. Tehát ha a céljainknak leginkább megfelelő fajtát választjuk, megkímélhetjük magunkat a csalódásoktól, a kutyát pedig a méltatlanul szigorú bánásmódtól.

Társasági kutyák

Ebbe a csoportba azok a fajták tartoznak, amelyeket elsősorban azért tartanak, hogy társai legyenek a gazdának és a családjának. Igen elterjedt, ismert, többnyire kis testű fajták, mint pl. az uszkár, a yorkshire terrier, a pekingi palota pincsi, a máltai selyemkutya. Mivel testközelben élnek az emberrel, gyakran gyerekekkel is, elsődleges fontosságú, hogy jó természetűek, kezesek, szelídek, játékosak, béketűrők legyenek.

Sajnos nem minden kedvtelésből tartott fajta egyedeire jellemzők ezek a tulajdonságok, sőt tény, hogy sok harapós és mérges kutya éppen ebbe a csoportba tartozik. Ez mindenekelőtt a tenyésztésben elkövetett hibák vagy emberi felületesség következménye, ugyanis hajlamosak vagyunk arra, hogy a természet rovására a külsőt helyezzük előtérbe. Pedig a küllem, amely egyesek szemében elsődleges követelmény, a kutya természetéhez és intelligenciájához viszonyítva csak másodrendű szerepet kellene hogy játsszon.A pszichológiai kérdéseknek és viselkedésbeli vonatkozásokat, főként a kutyáét.

Őrző-védő kutyafajták

Jelentőségüket és gyakoriságukat illetően az őrző-védőkutyák igen jelentős csoportot képeznek Magyarországon. Velük szemben az a követelmény, hogy meg legyen a gazdákkal szemben tanúsított engedelmesség és önfegyelem, valamint az adott terület és ember védelmezése közötti kellő egyensúly. Készüljünk fel arra, hogy nagyon kemény és következetes elvek szerint neveljük a kutyát és főképp szánjunk rá elegendő időt, és szilárdan határozzuk el, hogy mindenáron elérjük a kitűzött célt.

Ha hagyjuk, hogy az állat véletlenszerűen tanuljon, aligha érhetünk el megfelelő eredményt. Az őrző-védőkutya jó társ is lehet, de ez nem feltétlenül biztos. Ne kívánjuk egyidejűleg érvényesíteni ezt a két szempontot, hanem mindig csak az egyiket részesítsük előnyben. Ez esetben is rendkívül fontos a kiválasztás, az hogy a küllemet második helyre sorolva, a természetet és az önfegyelmet mérlegeljük elsősorban.

Vadászkutyák

A vadászkutyának legalább két alapkövetelményt kell kielégítenie: megfelelő természettel és fizikai erővel kell bírnia. Először is meg kell értenie a gazda szándékait, tiszteletben kell tartania a zsákmányt, és elviselnie a nem csekély fizikai és pszichikai megpróbáltatást. Fizikuma legyen egyszersmind olyan, mint egy atlétáé, a szív és érrendszere, izomzata, vázrendszere tökéletes, hogy bírja a futást, a hosszú kint létet a vadászterepen. Aki ilyen kutyát keres, annak többnyire pontos elképzelései vannak, és a kiképzéshez is ért.

A gazdák egy része el szokta hanyagolni a kitartó és módszeres edzést, egyesek pedig kevés gondot fordítanak a sportkutyák számára szükséges táplálék biztosítására.

Használati kutyák

Ebbe a csoportba azok a különleges fizikai és értelmi képességű kutyák tartoznak, amelyeket sajátos feladatok ellátására képeznek ki.

E kategóriába soroljuk a vak- és rokkantvezető, valamint a rendőrkutyákat, a vámszervek kutyáit, a kábítószer-kereső és hegyi mentőkutyákat stb. Ezek azonban olyan speciális feladatok, amelyek túlmutatnak ennek a könyvnek a keretein.

Kiállítási kutyák

Miután szemügyre vették a kedveltetésből, őrzésre vagy vadászatra vett kölyökkutyájukat, és külsejüket összehasonlították a fajtára vonatkozó standarddal, sok gazdának kedve támad kikérni egy szakember, például egy bíró véleményét.

Tapasztaltabb barátok vagy tenyésztők javaslatára sokan nevezik be kedvenceiket kiállításokra és versenyekre és valósággal beleszeretnek ebbe az új izgalmakkal járó életbe. Így tehát minden fajtiszta kutya bekerülhet a kiállítási kutyák kategóriájába.

Ha a gazdának már eleve az a szándéka, hogy kiállításokon kívánja majd szerepeltetni kutyáját, alaposan ismerje meg a fajta jellemzőit, és türelmesen várja ki, amíg egy nagyon jó tenyészpár almából választhat kölyköt.

A fiatal kutya vagy macska ugyanis a felnőttek „vázlata”, még csak ígéret, és fejlődése során átalakul a külsejük: az egyik alacsony marad, a másik túl magasra nő, némelyikük szőre rendkívül rövid lesz, a szőrzet színe megváltozik, a fogazat rendellenesen alakul. Fontos tehát, hogy komoly és hozzáértő tenyésztőtől vásároljunk magunknak kölyköt.

Forrás: delina